A maori karácsonyfát pohutukawa fának hívják, de metrosieros excelsa-ként is nevezik. Nem a mi hagyományos tűlevelűnkről van szó, hanem egy piros virágokba öltözött, leginkább karácsonykor pompázó fáról, amely Új-Zéland nemzeti szimbólumaként vált világszerte ismertté.
A maori karácsonyfa története
Az első írásos feljegyzést e különlegesen szép fáról Henry Williams írta 1833-ban, aki istentiszteletet tartott a virágba borult lombok alatt. Karácsonyfaként 1867-ben mutatkozott be először a pohutukawa, és azóta is ez a kiwik számára az ünnep egyik jelképe, olyannyira, hogy virágaival díszítik fel a templomot is.
1941-ből is van egy írásos emlék, Ted Forsman katonalelkész a líbiai sivatagban egy verset írt, amelyben megtalálható az alábbi sor is: “a te piros szirmaid, a mi havunk” – ez vált a harcosok egyik erőforrásává a nehéz időkben. Ma pedig egy kiwi gyerekdal hangzik el karácsony táján, igencsak gyakran: “Új-Zéland – Aotearoa őshonos karácsonyfája megtölti lelkünket arohával” – aroha, annyit jelent: szeretet.
Persze a neves karácsonyfa említésekor nem feledkezhetünk meg az őslakó maorik legendájáról sem. Ők egy Tawhaki nevű maori harcosról mesélnek, aki a mennyországot igyekezett megtalálni, hogy segítséget kérjen apja halálának bosszújához. A történet szerint miközben az égboltra mászott, visszaesett a földre, és a pohutukawa fa lehullott szirmai szimbolizálták az ő testének vérét.
A mi fenyőnkhöz hasonlóan egyébként ez a fa is örökzöld – sokan cserjeként ismerik. Sok új-zélandi otthonában is megtalálható egyfajta dísznövényként – karácsonykor persze a megszokottnál is fokozottabb figyelmet kap szépségéért.
Forrás: origo