A külügyminiszter-helyettes pénteken a Corvinus Egyetemen az Antall József Tudásközpont által szervezett kerekasztal-beszélgetésen ismertette országa Magyarországgal, illetve a Visegrádi Négyekkel való együttműködési elképzeléseit.
Patti Londoño angol nyelvű előadásában, amellett, hogy földrajzi, geopoliitkai és gazdaságpolitikai szempontból elhelyezte országát Latin Amerikában és a világban, kiemelte: Kolumbia tudatosan törekszik gazdaságának és nemzetközi kapcsolatrendszerének diverzifikációjára. Jelenleg a legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere az Egyesült Államok. Ugyanakkor számos nemzetközi szervezet tagjaként figyelme az elmúlt években Európa és Ázsia felé is fordul.
A politikusnő (foto) szerint a dél-amerikai ország a gazdasági nyitás politikáját követi, így egyre több országgal kötnek szabadkereskedelmi szerződéseket: az amerikai kontinensen Costa Rica kivételével mindenkivel sikerült már megállapodni, de az utóbbi időben felvették a kapcsolatot ez ügyben többek közt Japánnal, Izraellel, Törökországgal, Oroszországgal, Kazahsztánnal, Új-Zélanddal, vagy éppen Katarral is.
Ebben a tekintetben kiemelte, hogy bár a kontinensen belül vannak ideológiai különbségek, Kolumbia jó kapcsolatokra törekszik a vele szomszédos Venezuelával és Ecuadorral és mindazokkal, akik a kontinens együttműködését és közös fejlődését tűzik céljaik közé. A külügyminiszter-helyettes asszony külön üdvözölte, hogy a CELAC (Latin-Amerikai és Karibi Együttműködési Szervezet) soros elnöki tisztét idén Kuba tölti be és éppen az ideológiailag tőle távol álló Chilétől vette át a szigetország ezt a megbízást.
Külön fejezetet érdemel – mint mondta – a kolumbiai nyitási folyamatban a jelenleg ratifikációra váró EU-Peru-Kolumbia többoldalú kereskedelmi megállapodás: előzetes becslések szerint az EU-val kötött megállapodásnak köszönhetően Kolumbia GDP-je 1,3 százalékkal fog emelkedni.
Patti Londoño előadásában kiemelte: az országba érkező cégeket stabilitás, biztonság és az üzleti-érdekek kimagasló védelme várja. Könnyebbé válik majd az uniós cégek piacra jutása – elsősorban a feldolgozóiparban, a (pénzügyi, szakmai, közlekedési és telekommunikációs) szolgáltatási szektorban, az energia-előállítási és bányászati ágazatokban. De az autó- és autóalkatrész-gyártás, a vegyianyag-ipar, a textilágazat, a telekommunikációs eszközöket és felszereléseket gyártó ágazat és a gyógyszergyártás számára is előnyös távlatokat nyit az uniós megállapodás. S az sem utolsó, hogy a cégek akár ugyanazokat a kedvezményeket is megkaphatják a dél-amerikai országban, mint a helyi vállalkozások.
Bár Magyarország méretei alapján legfeljebb egy tartomány lehetne Kolumbiában, mégis számos területen számítanak a magyar vállalkozásokra – közölte Patti Londoño Jaramillo. Az élelmiszeripar, az infrastrukturális fejlettség tekintetében betöltésre váró piaci rések vannak és ezt a magyar cégek is igénybe vehetnék.
Kolumbiában a kormány elhatározása nyomán 2030-ig jelentős infrastrukturális beruházásokra – például vízi, vasúti, szárazföldi közlekedés fejlesztése – lehet számítani és ezen a területen a magyar szakemberek komoly szakmai tudással rendelkeznek. A magyar cégeket főleg a vízgazdálkodás területén várnák, hiszen a latin-amerikai ország rendkívül gazdag vizekben, ám például a csatornázottság, vagy a vízi közlekedés elmarad a lehetőségektől. De a fontos ágazatok között megemlítette a bányászatot is, ahol földméréssel, geológiával és egyéb mérnöki munkával fogalalkozó szakemberekre van szükség.
Fontos célkitűzésnek nevezte a külügyminiszter-helyettes a környezetbarát technológiák előtérbe heylezését, hiszen az ország a biológiailag sokszínű, rendkívül sok állat és növényfaj hazája, amit a kozmetikai ipar fel tud használni.
Patti Londoño Jaramillo kiemelte Kolumbia kiváló logisztikai adottságait, ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Maimi 3, Sao Paulo és New York pedig 5 óra alatt elérhető el a régió legnagyobb repülőteréről. A virágzó gazdasági kapcsolatok alapja a biztonság és a politikai stabilitás: kitért a drogkereskedelem és a kábtószerrel kacsolatos bűnözés visszaszorítása terén elért kiemelkedő eredményekre. Ugyanakkor rámutatott: a drogprobléma nem Kolumbia vagy Latin-Amerika gondja csak, hanem globális ügy.
Balogh Sándor, a Latimo elnöke (balról a második) a küldöttséggel a Corvinus Egyetemen