Enrique González zoológus, az Uruguayi Denevérek Kutatási Programjának koordinátora az EFE spanyol hírügynökségnek sietett kijelenteni, hogy bár a guanónak “semmi köze a marihuánához”, amióta azonban a kender-termesztők felfedezték a különleges trágya kedvező tulajdonságait, a denevérürülék és a bőregereket tanulmányozó biológus kutatásai is nagy sajtónyilvánosságot kaptak.
A José Mujica elnök nevével fémjelzett legalizációs törvény elfogadása nyomán a nemzeti fű termelésébe kezdő Uruguay most a sterilizált öko-guanó forgalomba hozatalát tervezi, amelynek kedvező tulajdonságairól máris ódákat zengnek a szakavatott marihuána-termesztők.
Természetesen nincsen új a nap alatt, a guanót emberemlékezet óta használják szerves trágyaként, a denevérkaka múltját pedig különösen Latin-Amerika történelméhez kötik szoros szálak. Olyannyira, hogy 1879-ben, részben éppen a bőregérürülék exportjának ellenőrzése körül kirobbant nézeteltérés vezetett a Chile, Peru és Bolívia által vívott Salétrom és guanó-, avagy a Csendes-óceáni háború kitöréséhez, amelynek lezáratlan területi vitáit tartalmazó aktái mind a mai napig a hágai Nemzetközi Bíróság asztalán hevernek ítéletre várva.
Fotó: Europress/ Getty Images