A klímacsúcs egy geopolitikai lecke

A két hétig tartó nemzetközi patthelyzet és egy egész éjszakás maratoni tárgyalás után még mindig gyenge volt a résztvevők közti összhang, így a történelem egyik legnagyobb klímacsúcsán a reményből kiábrándultság és csalódottság lett.

A találkozó záródokumentuma, a Koppenhágai Egyezmény – amit az utolsó pillanatban dolgozott ki az Amerikai Egyesült Államok többek között Kínával, Indiával, Brazíliával és Dél-Afrikával – nem kapott általános támogatást a Klímaváltozási Konferencián résztvevő 193 országtól. Az államok „tudomásul vették” a zárónyilatkozatot.

Az egyezmény a "közös, de különböző mértékű" felelősség elvéből indul ki, vagyis a fejlődő országok nyomására elismeri, hogy a klímaváltozás megfékezése ugyan közös feladat, de a jelenség kialakulásáért jórészt az iparosodott államok felelősek a légkörbe kibocsátott nagy mennyiségű üvegházhatású gáz révén.

A Koppenhágai Egyezmény nem kötelező, és nem szerepel benne egy konkrét dátum a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan. Az először dühös reakciók a találkozó végére kétségbeeséssé alakultak át.

Lumumba Stanislaus Dia-ping, Szudán képviselője a holokauszthoz hasonlította az eseményt, míg a venezuelai elnök, Hugo Chavez sátánként említette Barack Obamát.


Forrás: Africa World News / hvg.hu

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez