Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egyiptomi szegények százai, talán ezrei adják el májukat, veséjüket, hogy ki tudják fizetni az adósságaikat és ételt vehessenek. Ezzel az országot egyfajta területi "központtá” teszik a szervkereskedelem számára.
A törvényjavaslat alapján – ami a doktorok, papok és jogi aktivisták között vita tárgyává vált – élő donortól csakis a családtagok kaphatnak szerveket, és a hivatalos engedély nélküli szerveltávolítás elsőfokú emberölésnek számít, mely miatt akár halálbüntetés is kiszabható.
A szerveltávolításra hivatalos engedélyt egy háromfős szervezet vizsgálja majd, amit a Legfelsőbb Szervátültetési Bizottság alapított meg. A Bizottság az Egészségügyi Minisztérium egyik társszerve. A halott páciensek számára a jog kiköti, hogy a panelben konszenzusra kell jutni, hogy vajon halott-e a potenciális donor – ez egy olyan kérdés, ami miatt rengeteg a konfliktus.
Élő vagy halott?
Az orvosi szakma egyetért abban, hogy ha a személy teljesen agyhalott, még ha a szíve egy ideig tovább is ver, tulajdonképpen halott. Ez olyan lehetőséget jelent az orvosok számára, melynek köszönhetően transzplantációhoz megfelelő állapotú szervekhez juthatnak. Néhány olyan muszlim pap és képviselő, akik ellenzik a törvényjavaslatot, úgy gondolják, hogy meg kell állnia a szívnek ahhoz, hogy valakit halottnak lehessen nyilvánítani.
„A törvényjavaslat szinte teljesen az iszlám törvények ellen van, mivel az embernek nincs joga arra, hogy felajánlja a testét, ami végülis Isten tulajdona” – mondta Mohamed Awadeen, az Al-Azhar Egyetem iszlám jogi professzora.