“Gáza, gyermekek és nők temetője” – áll az al-Vafd című napilap címoldalán. Az újság a cikk alcímében az emelte ki, hogy az utcákat nők és gyermekek tetemei és testrészei borítják, s eközben a lap által megszállónak nevezett izraeli hadsereg szárazföldi offenzívára készül.
“Fogytán a muzulmánok türelme Gáza bombázása láttán” – idézi az egyiptomi al-Azhar mecset és egyetem vezető imámját az al-Vatan című újság. A szunnita világ szellemi központjának számító intézmény vezetője, Ahmed et-Tajjeb arra figyelmeztetett, hogy az arabok és a muzulmánok nem fogják sokáig tétlenül nézni az izraeli légicsapásokat, amelyeket kegyetlennek és barbárnak nevezett. Mohamed Muhtár Goma vallásügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy Egyiptom soha nem feledkezik meg a palesztin nép védelmében vállalt vezető szerepéről.
Egyiptom 1979-ben békeszerződést írt alá a zsidó állammal. A két ország közti csendes viszonyt gyakran teszi próbára az izraeli-palesztin konfliktus, s az arab világ legnépesebb országában nem ritkák azok a hangok, amelyek a szerződés felbontását vagy legalábbis átértékelését követelik.
A Népi Szocialista Szövetség Pártja (NSZSZP) csütörtökön felszólította az egyiptomi kormányt, hogy minden tőle telhető eszközt ragadjon meg az izraeli “agresszió” megfékezésére, ha kell, irányozza elő a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztését – adta hírül az al-Vatan. Az NSZSZP levelet küldött a világ szocialista pártjainak, amelyben felszólítja őket, hogy vállaljanak szolidaritást Gázával és gyakoroljanak nyomást kormányaikra az izraeli hadjárat beszüntetéséért.
Az al-Maszri al-Jóm című napilap nagy, piros betűs Népirtás Gázában címmel nyitja pénteki számát. A napilap szerint érthetetlen, hogy mind a nemzetközi közösség, mind az arab országok ölbe tett kézzel figyelik az időközben közel száz halálos áldozatot követelő légicsapásokat.
Magda Hárún, az állítólag mindössze tizenkilenc lelket számláló egyiptomi zsidó hitközség feje az al-Ahrám című napilap szerint szerdán elítélte a palesztinokra és az izraeliekre egyaránt jellemző szélsőséges politikát, amelynek most az ártatlan gázaiak isszák meg a levét.
Egyiptom évtizedeken át vállalt közvetítő szerepe ezúttal várat magára. Bár Abdel-Fatah asz-Szíszi elnök a július 8-án kezdett hadművelet alatt többször is telefonon tárgyalt palesztin kollégájával, Mahmúd Abbásszal, a Gázai-övezetet uraló Hamásszal eddig nem lépett kapcsolatba, s a szélsőséges iszlamista szervezet képviselői szerint Kairó eddig semmit sem tett a válság rendezése ügyében.
A Hamász az egyiptomi hadsereg által tavaly megbuktatott Murszi-rezsim mögött álló Muzulmán Testvériségből alakult ki az 1980-as évek végén, és a kairói hatalomváltásig szoros kapcsolatokat ápolt Murszi kormányával. Egyes megfigyelők szerint Szíszi valójában elégedetten figyeli az izraeli hadjáratot egy olyan szervezet ellen, amely szerinte fontos szerepet játszott az Egyiptomban tevékenykedő terrorcsoportok megerősödésébe