Bengázi támadás: nem hibázott az amerikai fél

A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a hadsereg megfelelő módon járt el 2012-ben, a Bengáziban működő amerikai diplomáciai képviselet elleni támadás idején – állapította meg a republikánus többségű amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának jelentése, amelyet kétévi vizsgálódást követően pénteken hoztak nyilvánosságra.

 Cáfolva a szárnyra kapott összeesküvés-elméleteket a vizsgálat megállapította, hogy a hírszerzés nem követett el hibát, a CIA által küldött felmentő egység nem késlekedett, és a hadsereg sem mulasztott el mentési lehetőséget. Arra sem találtak bizonyítékot, hogy a CIA titkos fegyverszállítmányokat küldött volna Líbiából Szíriába.

A jelentés szerint közvetlenül a támadást követő időszakban ellentmondásosak voltak az arra vonatkozó hírszerzési értesülések, hogy ki is állhatott az akció mögött. Ez vezetett ahhoz, hogy Susan Rice, aki akkor az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, pontatlanul állította azt, hogy a támadás egy tiltakozásból nőtte ki magát – amikor ilyen tiltakozó akció valójában nem is volt.

A bizottság arra a megállapításra jutott, hogy hírszerzési elemzők, nem pedig politikai kinevezettek vázolták hibásan a helyzetet. A jelentés nem jutott arra a következtetésre, hogy Rice vagy valamely más kormányzati tisztségviselő szándékosan vezette volna félre az amerikai közvéleményt.

A bengázi támadás következtében négy amerikai vesztette életét, köztük Christopher Stevens tripoli nagykövet. Egy líbiai szélsőséges, Ahmed Abu Hatalla ellen gyilkosság miatt vádat emeltek az Egyesült Államokban, miután amerikai kommandósok foglyul ejtették őt az észak-afrikai országban.

A támadást követően Hillary Clinton külügyminiszter – aki 2016-ban a Demokrata Párt elnökjelöltje lehet – republikánus bírálatok kereszttüzébe került. A kormányzaton belüli és azon kívüli források azt állították, hogy a CIA-mentőcsapatot visszavonulásra utasították, hogy a katonai mentőakciót lefújták, hogy hivatalos személyek tudatosan kicsinyíteni igyekeztek az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetnek a támadásban játszott szerepét, és hogy Stevens és a CIA azon volt, hogy titokban felfegyverezze a szíriai lázadókat.

A képviselőház hírszerzési bizottságának jelentése szerint ezen állítások egyike sem felel meg a valóságnak. A vizsgálat sok következtetése egybecseng hat korábbi kongresszusi bizottsági és egy külügyminisztériumi vizsgálat megállapításaival. A képviselőház egy májusban kinevezett eseti bizottsága még mindig vizsgálódik Bengázi ügyében.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez