Mégsem lesz 33 órás Moszkva-Peking gyorsvasút?

Miközben sokan már temetik a legendás Transzszibériai vasutat, mondván, mégis csak érdemesebb 33 óra alatt átvonatozni Eurázsián, mint hat nap alatt, mások szerint a gazdasági válság miatt Oroszország most aligha képes rész-finanszírozni a készülő Moszkva-Peking szuperexpresszt.

Mióta tavaly októberben Vlagyimir Putyin és a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang aláírta a nagy sebességű eurázsiai közlekedési folyosó kiépítéséről szóló szándéknyilatkozatot, nagy erőkkel folyik a tervezés, merre is haladjon a Moszkvát és Pekinget összekötő vonal. Egyelőre három esélyes változat létezik: vagy Kazahsztánon, vagy Mongólián, vagy pedig Barnaulon, Novoszibirszken és az Altaj hegységen át.

Kína számára nem nagy újdonság a nagy sebességű vasút, hiszen évről évre bővíti a már most majdnem húszezer kilométeres hálózatát. A hatalmas összegeket felemésztő beruházások ellenére hisz a szuper-expresszekben, mondván, gyorsan fejlődnek azok a térségek, ahol megjelennek. Ez alapján erősen érdekelt abban, hogy ilyen útvonalakon is csatlakozzanak hozzá a szomszédos államok.

Oroszországnak is egyértelműen előnyös lenne, ha megvalósulna a Moszkva-Peking gyorsvasút. Hatalmas területe ellenére azonban még elég gyerekcipőben jár a nagy sebességű hálózat kiépítése. Egyelőre Moszkvából csak Szentpétervárra és Nyizsnyij Novgorodba jár a Szapszan gyorsvonat, illetve Szentpétervárról Helsinkibe. Így a két főváros közötti hatszáz kilométer kevesebb, mint négy óra alatt is megtehető, bár a Szapszan hagyományos pályán fut.

Úgy tűnik, az oroszok valamiért nagyon ragaszkodnak vasúti hagyományaikhoz. Az Orosz Államvasutak első alelnöke, Alekszandr Misarin ugyanis a múlt heti Krasznojarszki Gazdasági Fórumon arról tájékoztatta a The Siberian Times újságíróját, hogy a tervezett Moszkva-Peking szuper-expressz oroszországi szakaszát széles nyomtávú (1520 mm, a kínai és európai 1435 mm-el szemben) vasútra építik. Vagyis az orosz-kínai határhoz érkezve az utasoknak át kell majd szállniuk egy másik vonatra.

Az eredetileg 2020-ra tervezett, 200 milliárd dolláros beruházás azonban egyelőre túl nagy falat lehet a gyengélkedő orosz gazdaságnak (az elmúlt egy évben mintegy felére csökkent a rubel értéke). Az eredeti tervek alapján hat milliárd rubelt szántak a Moszkva-Kazany 400 kilométeres kezdőszakaszra a Nemzeti Jóléti Alapból. Az összeg kiutalását azonban újabban túlságosan kockázatosnak tartja Alekszej Uljukajev fejlesztési miniszter. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök viszont addig sürgetné ezt, amíg még van elegendő készpénze az alapnak.

Kép: Europress/AFP

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez