Döbbenetes változás – a miniszterelnök szavára kezd eltűnni a mocsok
Narandra Modival új szelek fújnak Indiában – és ezek a szelek kisöprik a koszt. Nem is csak képletesen.
India egyeseknek az évezredes kultúra lenyűgöző emlékeit jelenti, másoknak a korlátlan üzleti lehetőségeket, de egy dologban bizonnyal minden európai, aki csak egy napot is eltöltött Indiában, egyetért. Az országban elképesztően nagy a mocsok. Legalább is így volt ez eddig. Szétdobált üdítős dobozok, a szélben szabadon lebegő nejlonzacskók, kidobált ételmaradékok pettyezték az utcákat.És e felett ott lengett valami nehezen meghatározható, de mindenképpen kellemetlen szag. Az európai ember abban a meggyőződésben élt, hogy mindez az indusoknak fel sem tűnik.
Erre cáfolt rá Narendra Modi, a múlt évben megválasztott új konzervatív indiai miniszterelnök. Ő ugyanis rámutatott, többször, és elég nyomatékosan, hogy India bizony nem csak az oktatás alacsony színvonalában van fényévekre elmaradva ázsiai versenytársaitól, de olyan hétköznapi dolgokban is, mint például a közvécék állapota. Első ázsiai útján- amely Japánba vezetett – helyből hazaüzent: azt szeretné, hogy hazája is legyen hamarosan olyan nett és tiszta, mint japán.
A változás persze, amelynek Modi az élére állt már évekkel ezelőtt megkezdődött. A feltörekvő indiai középosztály lakónegyedei már kimondottan patikatisztaságúak. Csak éppen az ezeket övező közetereken járnak még sertések, hogy felzabálják a koszt. Modi pedig azt szeretné, ha India is adna a köztereire.
A mintaprojekt Varanasziban a hinduk szent városában indult – és meglepő eredményre vezetett. Száz nap alatt – írják az indiai lapok – gyakorlatilag új várost varázsoltak belőle. Varanaszira nem lehet ráismerni. A Gangesz partját, ahol a halottakat égetik, hogy hamvaikat a szent folyóba szórják, lepucolták, rendbehozták. Diákok szedték lelkesen a szemetet, és a mocsokhegy alól előbukkant a díszkő. A városi elöljárók állítják, mindezt úgy érték el, hogy egyetlen pártember sem volt jelen az akcióknál, és a diákok is igazán lelkesedtek azért, hogy városukat tisztábbá tehetik.
A kövektező fázis – amihez a lelkesedésen túl már némi közpénzre is szükség lesz- a dugók felszámolása lenne, amihez elkerülő utakra, és megfelelő tömegközlekedésre lenne szükség. Állítólag már ez is úton van.