A kudarctól való félelem teszi tönkre a japánokat
A közelmúltban a világ kapott egy kis ízelítőt a japán üzletemberek rohanó világáról, egy vírusvideóvá vált összeállításban. Egy statisztikából közben kiderült, hogy a japán férfiak kevesebb mint 30%-a mondja magabiztosan: „Boldog vagyok”.
Az elmúlt pénzügyi év végén, amikor az üzletemberek különösen stresszesek, egy Japánban dolgozó brit blogger készített egy videót az üzleti szféra és magánélet őrült egyensúlytalanságáról.. A videó rendkívül népszerű lett, bár vannak olyanok a szigetországban, akik nem látják annyira tragikusnak a helyzetet, mint ahogyan azt Stu a videójában bemutatja. Az összeállítás arra világít rá, hogy a japánok milyen sokat dolgoznak, milyen körülmények között, milyen extrém módon az életüket, amit már-már nem igazán lehet életnek nevezni.
De miből is fakad a boldogtalanság a japán férfiak körében? Rossz házasélet, munkahelyi problémák, szegényes étrend az ok? Egy japán szerző, Jujama Reiko megtalálta a probléma gyökerét.
Reiko korábban már több könyvet írt a japán férfiak számára, hogy valamivel boldogabbak legyenek, hiszen a problémával ő is tisztában van. Az utóbbi időben rengeteg hasonló könyv bukkan fel, tehát a társadalmi gondok szaporodnak Japánban. Bár a legtöbb ilyen mű távol áll egy átlagos japán férfitól, a többség aligha vesz ilyesmit a kezébe.Pedig nem ártana.
A korábban említett tanulmány szerint a 20 és 60 közötti férfiak csupán 28,1%-ka mondta magabiztosan azt, hogy boldog. Marad a másik 72%, ők boldogtalanságban vergődnek. Ha egy mondatban próbálnánk összefoglalni Jujama véleményét, így szólna: a kudarctól való félelem az ok. Mit is jelent ez?
Szükség van a sikerre a munkában.
Bár a kultúra lassan változik, a legtöbb üzletember még mindig úgy gondolja, hogy az a megfelelő, ha továbbra is egy cégnek szenteli életét, ott próbálja karrierjét kiszélesíteni, próbál feljebb lépkedni a ranglétrán. Mindez rengeteg harccal jár. Azonban, ha ez nem sikerül, akkor a kudarc -más országok férfiaihoz képest is- hihetetlen mértékben rányomja bélyegét az önbizalmukra. Ez pedig befolyásolja a munkát, így távolodnak a célok is. Ez egy ördögi kör. Ezen kívül persze a szabadidő hiánya is befolyásoló tényező, hiszen a sikertelenség mókuskerekéből kitörni nem lehet.
Az sem segít, ha közben vannak olyanok, akik mellettük viszont szép eredményeket érnek el. A büszkeség miatt ez erőtlenné teszi őket, úgy érzik, vesztettek. Jujama szerint azok sikeresek a munkájukban, akik szánnak arra időt, hogy élvezzék is, amit csinálnak.
Következő szint – nők
A sikertelenség érzete miatt kialakuló önbizalomhiány következményeképpen a férfiak azt gondolják: a nők nem szeretik őket. Jujama megpróbálja nekik elmagyarázni, hogy a két dolog nem feltétlenül függ össze. Bár tény, hogy a nők nem feltétlen vonzódnak a „növényevő férfiakhoz”. Japánban a növényevő férfi az, aki önbizalomhiányos, nem agresszív, passzív.
Ami ebből látszik, hogy egyetlen kis sikertelenség elég ahhoz, hogy egy japán férfi elinduljon a lejtőn és tönkretegye saját karrierjét, egész életét. Ez az oka ennek a hihetetlen nagy aránynak, ami a fenti videóval ellentétben nem sarkítás, nem túlzás, hanem komoly társadalmi probléma.
A kudarctól való félelem nyilván csak az egyik oka a boldogtalanságnak, hiszen az életben sok-sok tényező akadhat még. Ami viszont fontos, hogy mindenki -akár japán akár nem- megtanulja kezelni a kudarcokat.