Elvetették a pörölyt Törökországban: mindenkit felmentettek

Április 7-én a török bíróság felmentette a vádak alól azt a maradék 62 katonatisztet, akiket azzal gyanúsítottak, hogy 2003-ban meg akarták buktatni Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt. Ezzel pont került a hosszú és erősen vitatott “Pöröly-per” végére.

Az Igazság és Fejlődés Pártja szerint a „Pöröly hadművelet” célja az AKP katonai úton való elmozdítása, és egy újabb, a hadsereg által ellenőrzött világi kormány felállítása lett volna. A katonai vezetés szerint ellenben ez a tervezet valójában egy hadijáték forgatókönyve volt. Mindenesetre 2010. januárjában egy ötezer oldalas iratcsomag került a Taraf liberális napilaphoz, amelyben részletesen leírják a Pöröly forgatókönyvét: a hadsereg robbantásokat hajtatott volna végre mecsetekben, ezzel párhuzamosan tüntetéseket szervezett volna, miközben egy török vadászgépet szándékosan lelövettek volna a görög légtérben.

2010 és 2012 között Erdogan valóságos „boszorkányüldözést” folytatott a török hadsereg ellen, egymás után tartóztatták le a katonatiszteket, ezredeseket és tábornokokat. 2012-ben 86 magas rangú katonai parancsnokot – köztük a légierő és a haditengerészet vezetőjét –, valamint további 150 civilt és katonatisztet tartóztattak le és ítéltek többéves börtönbüntetésre. Egyenként húsz év börtönt szabtak ki a Pöröly-ügy legfőbb gyanúsítottjaira: Cetin Doganra, a hadsereg egykori parancsnokára, Ibrahim Firtinára, a légierő volt parancsnokára és Özden Örnek nyugalmazott admirálisra.

Az al-Monitor felvetette, hogy akkoriban a nyomozásokat és a pereket azok a rendőri és igazságügyi erők végezték, akik tagjai voltak a Hizmet (Szolgálat) nevű szervezetnek, amelyet Fethullah Gülen vezetett. Aki jelenleg az Egyesült Államokban él, és Erdogan „utolsó nagy riválisának” számít. Lényegében a mostani antikorrupciós és rendőrségi tisztogatási akciók célja Gülen mindennemű befolyásának a megszüntetése.

Miután „látványos törésre” került sor Erdogan és Gülen között, hirtelen megváltozott a Pöröly-per is: tavaly júniusban a legfelsőbb bíróság egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a vádlottak jogai sérültek az eljárás alatt, és a hatóság hibásan kezelte a “bizonyítékokat”. Amelyek közül, mint kiderült, nem egy hamis volt: például az eredetileg 2003-ban készített puccstervet olyan betűtípussal írták, ami csak a 2007-es Microsoft Wordben jelent meg. Továbbá olyan vállalatok és szervezetek is felbukkantak a  tervben, amelyek 2006 után jöttek létre, vagy olyan katonatisztek nevei, akiket 2005-ben neveztek ki.

Hirtelen meghallgatások és bírósági tárgyalások maradtak el, tanukat és szakértőket húztak ki a listákról, több bizonyíték valódisága megkérdőjeleződött. Jalcin Akdogan, Erdogan akkori főtanácsadója újságíróknak azt mondta:  “a vádak és az egész ügy koholmány, amelynek a célja  a hadsereg lejáratása, az egész Pöröly nem más, mint Gülen mozgalmának mesterkedése.”  2014 nyarán a legfelsőbb bíróság egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a vádlottak jogai sérültek a tárgyalásokon, és a hatóság hibásan kezelte a bizonyítékokat. Akkor a szabadon bocsátását kérvényezte több száz tiszt.

Végül az elmúlt hetekben teljesen lezárult a Pöröly-ügy: március 31-én 236 elítéltet felmentettek a vádak alól, és szabadon engedték őket. Április 7-én a török bíróság felmentette a vádak alól a maradék 62 katonatisztet is. Csupán egyetlen ember ellen folyik most eljárás, akinek köze van a Pörölyhöz: Mehmet Baransu ellen. Ő volt az, aki 2010-ben a Taraf hasábjain tette közzé a Pöröly-hadművelet iratanyagát. Most letartóztatták, és azzal vádolják, hogy „egy bűnszervezetet működtet Törökországban” és “szándékosan terjesztett hamis információkat a török hadseregről.”

A kép forrása: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez