Putyin szerint helyes volt a balti államok megszállása

Kisebb vitába keveredett Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár asszony között, amikor a közös moszkvai sajtótájékoztatón szóba került a 20. századi európai történelemnek egyik leginkább vitatott megállapodása: az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum.

Vasárnap Vlagyimir Putyin és Angela Merkel találkozott egymással Moszkvában. A két vezető a közös moszkvai sajtótájékoztatón beszélt a 20. századi európai történelemnek e kulcsfontosságú momentumáról, egy nappal a náci Németország felett az európai hadszíntéren aratott győzelem 70. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai ünnepségeket követően.

A sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin megvédte az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop Paktumot, amit még a Szovjetunió és a náci Németország között jött létre. Az orosz elnök szerint a Kreml lépésére azért került sor, mert akkoriban a nyugati hatalmak elszigetelték a Szovjetuniót és az egyetlen kitörési pontot Berlin jelentette. Moszkva már korábban igyekezett egy antifasiszta blokkot létrehozni Európában, de ez a nyugati országok akkori „inkompetens vezetései” miatt nem valósulhatott meg. Sztálin pedig „hirtelen egy egyre erősödő és terjeszkedő Hitlerrel találta szembe magát”, s a Szovjetunió nem volt felkészülve egy nyílt összecsapásra, ezért a Molotov-Ribbentrop Paktummal akarta elkerülni a fegyveres konfliktust.

Ezzel szemben Angela Merkel német kancellár vasárnapi Moszkvában, ahova azért érkezett, hogy lerója a tiszteletét a második világháború orosz áldozatainak emléke előtt, illegitimnek minősítette Lengyelország felosztását és a balti államok szovjet annexióját. Szerinte a Molotov-Ribbentrop paktum jelentőségét mindenképp a titkos záradékának tükrében kell szemlélni, mert „így a teljes szerződés illegitim alapokon nyugodott”.

Putyin 2009-ben még úgy vélekedett a szovjet-német megnemtámadási szerződésről, hogy “a náciknak a különféle szerződésekkel és paktumokkal 1934 és 1939 között megkísérelt féken tartása erkölcsileg elfogadhatatlan.” Ezek a szavak a lengyelországi látogatása alatt hangzottak el, amivel enyhíteni akart a feszült lengyel-orosz viszonyt és többször is hangsúlyozta, hogy a „paktum veszélyes és pusztító” volt.

1939 őszén a náci Németország és a Szovjetunió megnemtámadási szerződést kötött egymással – ez volt az úgynevezett Molotov-Ribbentrop-paktum -, amelyben semlegességről biztosították egymást abban az esetben, ha a másik felet valaki megtámadná. Ezenfelül a szerződés titkos záradéka felosztotta Lengyelországot a két ország között, valamint rendelkezett arról is, hogy a szovjet csapatok annektálhatják a balti országokat, megszállhatják Románia egy részét – Besszarábiát és Észak-Bukovinát – és a németek hallgatólagosan beleegyeztek a Szovjetunió Finnország ellen készülő hadjáratába.

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez