Régen az élet forrása volt, most szennyet és mocskot cipel a nagy folyó

Videóra vették és az internetre is feltöltötték, amikor április 22-én egy egyiptomi gyár 500 tonnányi foszfátot eresztett bele a Nílusba Felső-Egyiptomban. A hatóságoknak majdnem egy hónapig tartott mire teljesen megtisztították a folyó vizét. Ugyanakkor Hosszám Mogházi – vízügyi miniszter – azt nyilatkozta az egyiptomi újságíróknak, hogy bár a veszélyes anyag nagy részét eltávolították a folyóból, még mindig van benne egy kis üledék, de mindenkit biztosított arról, hogy az már nem veszélyes.

Ez nem az első ilyen incidens volt az észak-afrikai országban, ami országos vitát idézett elő. Az elmúlt időszakban volt már szennyvíz engedése a Nílusba, elpusztult állatok beledobása, vagy az ipari termelés során hátramaradt szennyezett víz szűretlenül került bele a folyóba. Az egyiptomi környezetvédelmi szervezetek és aktivisták, de már politikusok is aggódnak a Nílus vizének a szennyezettsége miatt és cselekvésre szólították fel a kormányt.

Egyelőre még csak kevés jelentés vagy hatástanulmány áll rendelkezésre a  környezetszennyezés következményeiről. Ráadásul ezek mindig arra a konklúzióra jutottak, hogyha a víz nem is teljesen tiszta, de iható és szabadon használható öntözésre. Sokan kritizálják azt, hogy ezeket a tanulmányokat „nem eléggé tudományos módszertannal” dolgozták ki, valamint három minisztérium is vizek szennyezésével foglalkozik, ami gyakran vezet olyan közös jelentések elkészítéséhez, amelyekben számos ellentmondás található, még egy jelentésen belül is.

A Nílus legszennyezettebb szakasza a  Delta-vidék. Itt  halmozódik fel szinte minden szemét, és ezt a helyiek nem tudják elszállítani. A legtöbb faluban még mindig kutakból isznak vizet, s emiatt itt a leggyakoribba betegségek egész Egyiptomban.  Nemcsak az emberek egészségére, hanem a folyók élővilágára is súlyosan hat a szennyezés. Több tízezernyi hal pusztult már el a folyóban: januárban a Nílus Delta egy részét beborították a tetemek.

A szakértők és az aktivisták szerint a Nílus szennyezettségének a témája még 30 éven át „folyamatosan ott lesz az egyiptomi kormányok asztalán”. A helyzetet súlyosbítja, hogy amilyen gyorsan növekszik a folyók és a talajvizek szennyezettsége, úgy apad az ország vízkészlete. Egy felmérés szerint 2025-re Egyiptom vízügyi szempontból „szűkös” ország lesz , ami elsősorban a mezőgazdaságot érinti. Már így sincs elég termőföldje és búzája az országnak, ezért Egyiptom a világ legnagyobb búzaimportőre a világon, de egy évtized múlva egyenesen katasztrofális lesz a helyzet.

A kép forrása: Europress/AFP