A buddhista Bin Láden áll a menekülthullám mögött

Buddhista Bin Ladennek nevezte el az amerikai sajtó egy része Ashin Wiratu szerzetest, aki a muzulmán kisebbség elleni megmozdulásokat szervezte Mianmarban. Most iszlamista tüntetők elégették a buddhista bonc viasz szobrát Indonézia fővárosában Mianmar nagykövetsége előtt.

Külföldről lázítják a rohingya kisebbséget Mianmarban- állítja a szerzetes, aki a befolyásos 969 szervezet élén áll. A szervezet vallási és nemzeti alapon áll: csakis az számít Mianmar teljes jogú polgárának, aki buddhista és a nemzeti többség tagja. Emiatt a muzulmán rohingya kisebbséget idegennek tartják. Az államfőhöz hasonlóan az a véleményük, hogy a rohingya kisebbségnek nincsen helye Mianmarban, az egykori Burmában. A buddhista bonc azt állítja : egyes arab államok állnak a rohingya szervezetek mögött. Ők terjesztik azt a véleményt, hogy Wiratu szerzetes a buddhista Bin Laden. A Time magazin két éve a címlapon hozta ezt a sztorit, melyet a szerzetes visszautasított éppúgy mint az államfő, aki diktátorból lett a soknemzetiségű és sok vallású állam elnöke.

Többször kíséreltek meg merényletet Wiratu szerzetes ellen. Egyszer egy bomba fel is robbant a közelében, de csak munkatársai sérültek meg, ő maga megúszta a dolgot. Különösen hevesen lettek a támadások a muzulmán világban a “buddhista bin Laden ellen” miután tavaly ősszel egy nemzetközi buddhista konferencián egységfront jött létre a muzulmán ellenes buddhista szervezetek között. A konferenciát Sri Lankan tartották, ahol szintén befolyásos az irányzat, mely szerint a soknemzetiségű országban csakis a szingalez őslakosság számít teljes jogú polgárnak, és ő is csak akkor, ha buddhista vallású! Sok muzulmán államban fasizmust emlegetnek ezekkel a buddhista szervezetekkel szemben. Wiratu szerzetes ellen Wanted feliratokkal tüntettek Dzsakartaban, ahol elégették a buddhista bonc viasz szobrát. Egyes hírek szerint fanatikus iszlamista szervezetek kimondták a fatvát, a halálos ítéletet a buddhista szerzetesre, aki ellenségnek tekinti a muzulmán kisebbséget hazájában, Mianmarban.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez