Ki kell vizsgálni a katonai vezetők háborús bűncselekményekben való részvételét

Több éves kutatás és a bizonyítékok – kiszivárgott katonai jelentések és levelezések, több mint 400 áldozattal és szemtanúval, valamint a nigériai biztonsági erők vezetőivel készített interjúk – elemzése után a szervezet új jelentésében azokra a háborús bűnökre és emberiség elleni esetleges bűncselekményekre világít rá, melyeket a nigériai katonaság az ország észak-keleti részén berendezkedett Boko Haram elleni harcok során követett el.
A Vállukon csillag, kezükhöz vér tapad: A nigériai hadsereg háborús bűnei (Stars on their shoulders. Blood on their hands: War crimes committed by the Nigerian military) című jelentés arról számol be, hogy 2011 márciusa óta több mint 7000 fiatal férfi és fiú halt meg katonai fogvatartásban, továbbá több mint 1200 embert öltek meg jogtalanul 2012 februárja óta.

Az Amnesty International meggyőző bizonyítékokkal támasztja alá, miért szükséges kivizsgálni a katonák, rangidős tisztek és tábornokok egyéni és kollektív felelősségét. A jelentés ismerteti a katonai vezetők – beleértve a vezérkari főnök és a katonai főparancsnok – szerepét és esetleges büntetőjogi felelősségét, továbbá megnevez kilenc magas rangú nigériai katonai vezetőt, akik egyéni és kollektív felelősségét ki kellene vizsgálni.

„Ez a szörnyű bizonyíték feltárja, hogyan tartóztattak le önkényesen, öltek meg szándékosan vagy hagytak embertelen körülmények között, fogságban meghalni több ezer fiatal férfit és fiút, és nagy mértékben indokolttá teszi a katonaság büntetőjogi felelősségének kivizsgálását, beleértve a legmagasabb rangú katonai vezetőket is” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára. „Az említett háborús bűnök azonnali és pártatlan kivizsgálása elengedhetetlen. A jelentés ugyanakkor nem csupán az egyén büntetőjogi felelősségére hívja fel a figyelmet. Hatalmas felelősség hárul Nigéria vezetőségére is, hogy végre határozottan fellépjen és véget vessen a fegyveres erők körein belül uralkodó büntetlenség kultúrájának.”

Az Amnesty International felszólítja Nigériát, biztosítsa a következő katonatisztek egyéni és kollektív felelősségének azonnali, független és hatékony kivizsgálását a jelentésben kifejtett háborús bűnökkel kapcsolatban, melyek tömeges emberölést, kínzást és erőszakos fogvatartást eredményeztek:

* John A.H. Ewansiha vezérőrnagy

* Obida T Ethnan vezérőrnagy

* Ahmadu Mohammed vezérőrnagy

* Austin O. Edokpayi dandártábornok

* Rufus O. Bamigboye dandártábornok

Az Amnesty International továbbá felszólítja Nigériát, hogy biztosítsa az alábbiakban felsorolt magas rangú katonai vezetők esetleges kollektív felelősségének azonnali, független és hatékony kivizsgálását a beosztottjaik által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. Felelősségre vonhatók, amennyiben tudtak, illetve tudhattak volna a háborús bűncselekmények elkövetéséről és mégsem tették meg a szükséges intézkedéseket ezek elkerülése érdekében, illetve nem gondoskodtak arról, hogy az állítólagos elkövetőket bíróság elé állítsák:

* Azubuike Ihejirika tábornok – a katonaság főparancsnoka, 2010. szeptember – 2014. január.

* Ola Sa’ad Ibrahim admirális – a vezérkar főnöke 2012. október – 2014. január

* Marshal Badeh vezérőrnagy – a vezérkar főnöke, 2014. január –

* Ken Minimah tábornok – a katonaság főparancsnoka, 2014. január –

A fogvatartottak tömeges halála

A Boko Haram észak-keleti területeken folytatott támadásaira reagálva a nigériai katonaság legalább 20.000 fiatal férfit és fiút tartóztatott le 2009 óta, néhányan közülük csak kilenc évesek voltak. Ezeket az önkényes letartóztatásokat gyakran csupán egy titkos, azonosítatlan informátor szavaira alapozták. Sokakat tömeges „szűrő-módszerrel” vagy „kordonos-módszerrel” tartoztattak le, amikor biztonsági erők több száz férfit is összetereltek. A fogvatartottakat úgy tartották őrizetben, hogy nem biztosítottak nekik védelmet az emberölés, kínzás és kegyetlen bánásmód ellen. Szinte egy ügy sem jutott el a bíróság elé.

Az őrizetbe vett személyeket érintkezési lehetőség nélkül, borzalmas higiéniai állapotban lévő, túlzsúfolt cellákban tartják fogva, ahol alig kapnak némi ételt és italt. Több ezren vesztették már életüket az embertelen fogvatartási körülmények miatt, sokakat pedig rendszeresen megkínoznak. Egy korábbi fogvatartott így számolt be az Amnesty Internationalnek: „Csak azt tudtam, ha egyszer elfognak és elvisznek Giwába (katonai laktanya), akkor halott vagy.”
Az egyik magas rangú katonatiszt az Amnesty International rendelkezésére bocsátott egy 683 fős listát, melyen a 2012 októbere és 2013 februárja közötti időszakban elhunyt fogvatartottak neve szerepel. A szervezet további bizonyítékhoz is hozzájutott, amely azt igazolja, hogy 2013-ban több mint 4700 holttestet szállítottak át az egyik hullaházba a giwai laktanyából, ebből 1400-at 2013 júniusában, mindössze egy hónap alatt.

Az egyik korábbi fogvatartott, aki négy hónapot töltött őrizetben a következőképpen emlékezett vissza arra, hogyan köszöntötték őket a katonák, amikor megérkeztek: „Isten hozott a halálba”. A 122 letartóztatott férfi közül mindössze 11 maradt életben.

Éhezés, kiszáradás és betegség

Az Amnesty International kutatói ellátogattak a hullaházakba, ahol lesoványodott holttesteket láttak, egy korábbi giwai fogvatartott pedig elmondta a szervezetnek, hogy mintegy 300 cellatársa meghalt, miután két napig nem kaptak inni. „Néha egymás vizeletét ittuk, de időnként még abból sem jutott.”

A korábbi fogvatartottaktól és szemtanúktól begyűjtött bizonyítékokat a katonai vezetőktől származó információk is alátámasztották. Az egyik vezető katonatiszt azt nyilatkozta az Amnesty Internationalnek, hogy a fogolytáborok nem kapnak elegendő pénzt élelmiszerre és a giwai laktanyában „szándékosan éheztették” a foglyokat.

A betegség – beleértve a kolerajárványokat – mindennapos jelenség volt. Az egyik rendőrtiszt, aki a Positkumban található „Menedékház” nevű fogolytáborban szolgált, azt nyilatkozta az Amnesty Internationalnek, hogy több mint 500 testet égettek el a tábor körül. „Nem viszik őket kórházba, ha betegek, sem pedig a hullaházba, ha meghalnak” – mondta.

Túlzsúfoltság és fulladás

A Giwában és Damaturuban található laktanyák és fogolytáborok rendkívül túlzsúfoltak voltak, több száz foglyot zsúfoltak be egészen kis cellákba, ezért nem tudott mindenki egyszerre aludni, sőt, még a földre ülni is csak felváltva tudtak. Csúcsidőben a Giwa laktanya, mely eredetileg nem fogolytábornak épült, egyszerre kétezer fogolynak „adott otthont”.

„Több százan haltak meg őrizetben. Vagy a katonák lőtték le őket vagy megfulladtak” – emlékezett vissza az egyik katonatiszt az Alfa Szektor nevű („Guantanamoként”ismert) fogolytáborban lévő körülményekre. Az Amnesty International megerősítette, hogy 2013. június 19-én, egyetlen nap alatt 47 fogvatartott fulladt meg a táborban.
Fertőtlenítés

A cellákat rendszeresen vegyszerekkel fertőtlenítették azért, hogy megállítsák a betegségek terjedését és elnyomják a bűzt. Ez számos fogoly halálát okozhatta, hiszen a cellák alig szellőztek. A Giwa laktanya egyik katonatisztje a következőt mondta az Amnesty Internationalnek: „A fertőtlenítés sok Boko Haram gyanúsított életét követelte. Olyan vegyszerekkel fertőtlenítették a cellákat, amelyeket szúnyogirtásra szokás használni. Ezek nagyon erős és veszélyes szerek.”

Kínzás

Az Amnesty Internationalhez több olyan beszámoló és videofelvétel is eljutott, amelyek azt bizonyítják, hogy a hadsereg a letartóztatás alatt és után kínozta a fogvatartottakat. Korábbi foglyok és magas rangú katonai vezetők elmondták, hogy a fogvatartottakat rendszeresen halálra kínozták, tűz felé lógatták, mély árkokba lökték és elektromos sokkolóbotok segítségével vallatták. Ezek a megállapítások összhangban vannak a kínzás és embertelen bánásmód széles körben elterjedt mintáival, amelyeket az Amnesty International több éven keresztül vizsgált. Legutóbb a 2014-es Üdv a pokolban: Kínzás és embertelen bánásmód Nigériában című jelentés számolt be ezekről.
Törvénytelen kivégzések

A katonaság és a különböző milíciák több mint 1.200 embert mészároltak le jogtalanul Északkelet-Nigériában. Az Amnesty International által dokumentált legdurvább eset 2014. március 14-én történt, amikor a katonaság több mint 640 fogvatartottat végzett ki, amiért a Boko Haram támadása után elmenekültek a Giwa laktanyából.

Úgy tűnik, ez volt az elégtétel a Boko Haram támadásáért. Az egyik rangidős katonatiszt szerint mindennaposak voltak az ilyen emberölések. A katonák „elmennek a legközelebbi helyre és megölik az összes fiatalt, mindegy, hogy azok ártatlanok és fegyvertelenek” – mondta.

Az egyik rangidős katonatiszt elmondta az Amnesty Internationalnek, hogy a 2013. április 16-i bagai Boko Haram támadás után „a katonaság a közösségen vezette le az agresszióját” egy úgynevezett „eltakarító” művelettel. Legalább 185 ember vesztette életét.

A fogvatartottak kivégzése szintén rutinnak számított. A Giwa laktanya egyik katonatisztje szerint 2014 végétől alig néhány foglyot vettek csak őrizetbe, inkább azonnal megölték őket. Ezt több jogvédő és szemtanú is megerősítette.
A magas rangú katonai parancsnokok tudtak a bűncselekményekről
A nigériai katonaság legrangosabb vezetőit, beleértve a vezérkari főnököt és a katonai főparancsnokot is, rendszeresen tájékoztatták az Északkelet-Nigériában folytatott hadműveletekről.

A bizonyítékok igazolják, hogy a katonai vezetők tudtak vagy legalábbis tudniuk kellett volna az elkövetett bűncselekményekről. A belsős katonai dokumentumok azt mutatják, hogy a vezetők jelentéseken, leveleken és értékeléseken keresztül kaptak naprakész tájékoztatást a nagyarányú elhalálozásról, amelyeket a területi parancsnokok küldtek a vezérkarnak és a főparancsnokságnak.

Az Amnesty International számos kérvényt és emlékeztetőt látott, amelyeket a területi parancsnokok küldtek a vezérkarnak, hogy figyelmeztessék őket az egyre növekvő halálozási arányra, a fertőtlenítés veszélyeire, illetve a foglyok elszállításának szükségességére. A vezérkar csapatai által küldött jelentések, melyeknek célja a katonai létesítmények értékelése és az „adatok hitelesítése” volt, emellett rávilágítottak a halálozási arányra és arra is figyelmeztettek, hogy a túlzsúfoltság komoly egészségügyi problémákat okoz és könnyen „járvány” kialakulásához vezethet.

Az Amnesty International számos forrással igazolta ezt a megállapítást és a katonaság mulasztását, többek között rangidős katonatisztek beszámolóival. Az egyik tiszt a következőt nyilatkozta az Amnesty Internationalnek: „A vezetők látták a kérvényeket, mégsem tettek semmit.”

Cselekedni kell

„Annak ellenére, hogy a nigériai katonai tisztviselők tisztában voltak a halálozási aránnyal és a fogvatartási körülményekkel, rendszerint mégsem tettek semmit. Vizsgálatot kell indítani azok ellen, akik felelősek a fogolytáborokért, továbbá a vezérkari főnökök és a parancsnokság ellen” – jelentette ki Salil Shetty. „A nigériai hatóságok évek óta figyelmen kívül hagyják azokat a vádakat, amelyek szerint a katonaság megsérti az emberi jogokat. Saját belső katonai dokumentumaikat azonban nem hagyhatják figyelmen kívül. Nem vehetik semmibe a tanúvallomásokat és a magas rangú katonai vezetőktől származó információkat, és nem tagadhatják a hullaházakban felhalmozott vagy tömegsírokba temetett lesoványodott és megcsonkított holttestek létezését sem.”

„Felszólítjuk Muhammadu Buharit, az újonnan megválasztott elnököt, vessen véget a büntetlenség kultúrájának, mely ekkora pusztítást végzett Nigériában, az Afrikai Uniót illetve a nemzetközi közösséget pedig felkérjük, hogy támogassa ezeket az erőfeszítéseket. Buharinak azonnali és pártatlan vizsgálatot kell elrendelnie az Amnesty International jelentésében részletezett bűncselekményekkel kapcsolatban és el kell számoltatnia a felelősöket, figyelmen kívül hagyva azok rangját és pozícióját. Csak így szolgáltathatunk igazságot a halottaknak és hozzátartozóiknak.”