2015 – az év, amikor az emberiség leszámolt a halállal

Bár a tech-guruk többsége még csak harmincas évei végét tapossa, úgy látszik elérte őket is az, ami szinte mindenkit egy bizonyos korban: rájöttek, hogy meg fognak halni, előtte meg meg fognak öregedni. És most úgy döntöttek, ha már eddig minden problémát sikerült megoldaniuk, ezt is megoldják.

Pár évszázaddal ezelőtt, amikor az emberiség még hitt a túlvilágban, a gazdagok, mikor eljönni látták életük végét esztelenül nagy adományokat tettek templomoknak, egyházi intézményeknek, hogy ezzel is biztosítsák útjukat a Mennyország felé. Nem jeleztek vissza, nem tudjuk, hogy sikeres volt-e a próbálkozásuk, de a világ mindenesetre számos  műemlékkel, festménnyel és szoborral gazdagodott, így, ha maguknak nem is, az eljövendő nemzedékeknek bizonnyal hasznára voltak.

Ma már – általánosságban – nem hiszünk a Túlvilágban, illetve, ha hiszünk is, nem ott szeretnénk megoldani a problémáinkat. Így  a kérdés immár a földi, evilági lét örökkévalóvá tétele lett. És akinek van pénze, erre áldozza.  2015 pedig áttörést jelentett e téren. Eddig is voltak kutatások, amelyek az öregedés megállítására törtek, most viszont, mivel lassan,de biztosan öregszik a tech-szakma is, ahol a legtöbb pénz van, hirtelen iszonyatosan sok pénz ömlött a különböző örgedésellenes projektekbe.

Peter Thiel a Paypal megalapítója,  meglapította a Breakout Labs kutatóintézetet, amelyik a degeneratív, öregkori betegségek megelőzését kutatja. Larry Elison az Oracle vezére 450 millió dollárt adott hasonló célokra, Paul Glenn befektetési bankár pedig a hagyományos nagy egyetemeket, a Harvardot és az MIT-t támogatta meg több százmillióval az időskori betegségeket megállító kutatásokra. Glenn újságíróknak ki is jelentette, igen, hisz benne, hogy az öregedés megállítható, és mindent megtesz azért, hogy még életében sikerüljön is megállítani. Larry Page, a Goolge alapítója még ennél is többet – 750 millió dollárt – nyomott bele hasonló kutatásokba, Pierre Omidyar, az eBay társalapítója pedig a sokat mondó nevű Human Longevity Inc-be fektetett be százmilliókat.

A kutatás másik iránya az emberi öntudat gépekbe való átvitele. Az orosz származású Dmirty Itskov az ilyen irányú kutatásokat végző Initiative-2045 vezetője arról számolt be, hogy 2015-ben ugrásszerűen nőtt a hozzájuk érkező pénz mennyisége. A cég nevében rejlő évszám  azt jelzi, hogy szerintük ekkor, 2045-ben  válik valóra ez a terv, akkor épül meg az első emberi tudattal rendelkező kiborg, ami “viselőjének”, a benne telepített emberi tudatnak a de facto halhatatlanságot jelentené. Ennél is közelebb van az ember-számítógép interfész kialakítása, amely egy hatalmas merevlemezre mentené az ember emlékeit, gondolatait, jó esetben tudatát is. A kutatók ennek az első kísérleti megjelenését már 2020 kröülre teszik.  Az igazi kérdés már csak az, hogy a szupergazdagok játékából mikor lesz, ha lesz egyáltalán olyan rendszer, ami ha nem is az egész világnak, de legalább a globális középosztálynak menekülést jelent a haláltól.

 

 

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez