A fővárosba és nyugat felé vándorlunk

Magyarországon belül ma már jól kimutatható egy kelet-nyugati irányú vándorlás. A költözésre nyitottabbak elsősorban a Kisalföldet, a nyugati határ mentét és mindenekelőtt a fővárost veszik célba.

 

Az új helyre költözés különösen igaz a fiatalabb korosztályra. Ők gyakran már az új lakóhelyen kezdik tanulmányaikat, és ezt követően ott is állnak munkába, majd alapítanak családot. Persze fontos megjegyezni, hogy a magyarok mobilitási hajlandósága hagyományosan alacsonyabb az európai átlagnál. Ez mindenképpen lassítja az elvándorlást, ami hosszú távon a kisebb települések lakosságának elöregedésével is járhat.

Az előző évtizedekben oly jellemző fővárosból való kiköltözés manapság már nem jelentős. Sőt már sokan vissza is költöztek Budapestre (tavaly több, mint 10.000 fő). Úgy látszik, lassan kialakul egy új egyensúlyi állapot.  Nem kérdés ugyanakkor, hogy a jelentős gazdasági vonzerővel bíró főváros országos összevetésben is messze a legnépszerűbb célpont, sőt Pest megye is dobogós, egy év alatt közel 5000 fővel bővült.

A térképen a megyékre bontott oda- és elvándorlás számok különbözete látható. Negatív érték esetén elvándorlásról beszélhetünk, ellenkező esetben odaköltözésről. Ezek az adatok kizárólag belföldi migrációval kalkulálnak, tehát a külföldre távozókat nem figyelik.Az adatok: www.ksh.hu oldalról származnak.

A sarokban lévő Magyarország térkép három dolgot ábrázol:
1. A zölddel jelölt nyilak az aktuális régión belüli mozgást mutatják sematikusan: mindenhol a regionális központok felé törekednek az emberek.
2. Minden régióból mutat egy nyíl Budapest felé, ami arra utal, hogy mindenhonnan nagyszámban jönnek Budapestre az emberek.
2. A nagy zöld nyíl pedig azt jelzi, hogy az egész országot tekintve egy keletről nyugatra történő mozgástapasztalható.

Kisebb léptékben, de hasonló folyamatok játszódnak le regionális szinten – tudtuk meg az OTP Bank szakértőjétől. Az emberek a kisebb településekről a megyeszékhelyek, régióközpontok felé mozognak.

A dél-alföldi régió megyéit eltérő mértékben sújtja ez a folyamat: Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye jobban érintett. A két térség esetében – éves szinten – ezer fő fölötti elvándorlásról beszélhetünk. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a két régió elvándorlási térképe nem tér el nagymértékben az országos tendenciától. Ami viszont meglepő, hogy Csongrád és Bács-Kiskun is a csökkenő népességszámú megyék közé tartozik (összesen több mint 900 fős elvándorlás tapasztalható), Kecskemét és Szeged gazdasági vonzóereje ellenére is.

Az észak-dunántúli régió megyéiben szintén hasonló folyamatokat lehet tapasztalni. Míg a jelentős gazdasági vonzerővel bíró Győrt, Sopront magába foglaló megye országos összevetésben is a legkedveltebb közé tartozik (évente 3029-en költöznek ebbe a térségbe), addig Veszprémből és Fejérből inkább elköltöznek az emberek (összesen több mint 800 fős elvándorlás tapasztalható) – annak ellenére, hogy ez a két megye is fontos gazdasági központokat tudhat magáénak. Bíztató még – a nyugati határ közelsége miatt – Vas megye is, ami szintén pozitív, plusz 201 fős szaldóval bír. Összesen négy ilyen megye van az egész országban.

Az észak-magyarországi régióban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg jobban érintett (közel 7000 fő hagyta el a térséget), mint a fővároshoz közelebb eső megyék. Igaz azonban, hogy az előbbi megyékben többen is laknak. Az már inkább meglepő, hogy még Hajdú-Bihar is a csökkenő népességszámú megyék közé tartozik (több mint 1000-en mentek nyugatabbra), Debrecen gazdasági vonzóereje ellenére is.

A dél-dunántúli megyéket hasonló mértékben sújtja ez a folyamat: még a jelentős gazdasági vonzerővel bíró Pécset magába foglaló Baranyát is érinti az elvándorlás (évente 889 fő hagyja ott a régiót), és láthatóan a nyári idénymunkák sem mentik meg Somogy megyét ebben a folyamatban (évente 1078 fős elvándorlás tapasztalható). Az alacsonyabb zalai adatok leginkább a kisebb népességszámnak és a nyugati határhoz való közelségnek tudható be.

A minőségi szolgáltatások helyben tartanak

A szakértő szerint az elvándorlási  folyamat megakadályozására jó lehetőség lehet, ha a lakosok helyben is hozzájutnak a korszerű, minden igényüket kielégítő infrastruktúrához. Ennek egyik eleme lehet a mindenki számára hozzáférhető, szélessávú internet, valamint a könnyen elérhető, modern pénzügyi szolgáltatások biztosítása is. A XXI. században természetesen reális elvárás, hogy a pénzintézetek – a fizikai jelenlét mellett – online és mobil felületen is elérhető szolgáltatásokat nyújtsanak ügyfeleik részére. Az is igaz, hogy az emberek több mint fele továbbra is kizárólag bankfiókban intézi pénzügyeit.

Egy pénzintézettel való kapcsolat majdnem olyan bizalmi viszony, mint az orvos választás. Míg az utóbbira az egészségüket bízzák az emberek, addig az előbbitől joggal várják, hogy az évek során megtakarított vagyonukra vigyázzon, felelősen a legjobb tudása szerint gyarapítsa, akár évtizedeken át. Az OTP Bank büszke arra, hogy szinte egy karnyújtásnyira van az emberektől függetlenül attól, hogy nagyvárosban, vagy éppen kistelepülésen laknak. Tanácsadói országszerte közel 400 bankfiókban várják új és régi ügyfeleket. A személyes kapcsolat, valamint a bankfióki tanácsadók segítsége fontos az ideális, egyénre szabott megoldások megtalálásában. Ez az elvándorlás folyamatában akár lassító is tényező lehet.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez