Kommunista szellemvárosokba költöztetik a menekülteket a németek

Szinte kongtak az ürességtől a kelet-német országrész panelházai – eddig. Újabban menekülteket szállásolnak el bennük. Az ötlet támogatói szerint akár új életet is lehelhetnek a döglődő városrészekbe a beköltöző migránsok, mások viszont gettósodást és erőszakhullámot jósolnak.

Egész városrészeket építettek beton elemekből a hidegháborús időszakban a kelet-német városok. Az akkor tömegeknek otthont adó épületek azonban fokozatosan néptelenedtek el és sokukat le is bontották a rendszerváltás után. A munkahelyek és a jobb élet reményében Nyugat-Németországba vándorlók miatt az üres panelek mellett rohamosan fogyó és öregedő lakosság és nehézkes gazdaság maradt. A megoldást a menekültek jelenthetik a német kormánynak, amely két legyet próbál egy csapásra leütni – írja a Foreign Policy.

Több új lakos is beköltözött az évtizedek óta omladozó, üres kelet-német panelekbe 2015-ben. Ők általában olyan a menekültkérelmük elbírálására váró migránsok, akiknek már sem a rendes táborokban, sem az ideiglenes szállásokon nem jutott hely. Többek között Magdeburg, Halle, Neubrandenburg és Schwedt vezetése használta ki a lehetőséget.

A gyakorlatnak támogatói és ellenzői is vannak. Hogy a nézeteltéréseket megértsük, a rendszerváltásig kell visszanyúlnunk. Németország újraegyesítése után tömegesen hagyták el a keleti országrészeket, komoly demográfiai és gazdasági gondokat okozva ezzel a mai generációknak. Először a radikális jobboldali erőszak ütötte fel fejét a szegényebb és kilátástalanabb keleti panelerdőkben, az 1990-es években. Bár az akkor sokszor büntetlenül randalírozó fiatalok feje lágya mára már benőtt, újabban az elöregedő társadalommal kell szembenézniük. Ráadásul ez a tendencia csak rosszabb lesz. A Hamburgi Nemzetközi Gazdasági Intézet és a Berenberg Bank 2014-es előrejelzései szerint 2060-ra Németország jelenlegi 81 milliós lakossága 65 milliósra zsugorodik, amelynek 40 százalékát 60 éven felüliek adják majd.

A demográfiai problémák idővel súlyos gazdaságiakat szülnek majd, amit azonban a betelepülő menekültek orvosolhatnak. A tavalyi migránshullámmal érkező tehetősebb és képzettebb bevándorlók nemcsak a kongó panelvárosokat éleszthetik újjá, de családjaikkal az elöregedést is lelassíthatják és munkájukkal a gazdaságot is segíthetik.

Nem mindenki látja azonban ennyire fényesnek a jövőt. Egyáltalán nem garantált a menekültek zökkenőmentes munkavállalása az újhazában – figyelmeztetett a washingtoni Migration Policy Institute munkatársa, Susan Fratzke. Szerinte a bevándorlók képzettsége nem feltétlenül találkozik a német munkaadók követelményeivel. Ráadásul a siker nagyban függ attól, az újonnan érkező mennyire képes gyorsan és hatékonyan integrálódni a többségi társadalomba.

Ezenkívül éppen a panelbe költözés gátolhatja az ötlet sikerét. A személytelen és foghíjas szomszédságokban különösen nehéz igazán mély barátságokat kialakítani. Emiatt és az egymásrautaltság miatt a menekültek könnyen tömörülhetnek kisebb, de meglehetősen zárt és etnikailag egynemű csoportokba. Innen meg már csak kevés kell az elgettósodáshoz. Ezen pedig nem segít a tény, hogy tavaly drámaian nőtt a menekültekkel szembeni támadások száma Németországban.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez