Turul, a kamerával felszerelt keselyű is küzd Limában a szemétözönnel

Ami azonban igazán rendhagyó, az az, hogy a csúcstechnológiás keselyű-köteléket egy Turul nèvre keresztelt madár is erősíti Peru fővárosában.

Az úttörő program keretében a szakértők a marcona szárnyasok a dögök iránti természetes vonzódását, valamint sas-, vagyis ez esetben inkább keselyűszemét használják ki a várost elárasztó szemét megfékezésére. Az elmélet gyakorlati alkalmazását bizonyítani hívatott, 10 madárból verbuvált kísérleti keselyű-köteléket a USAID és a perui környezetvédelmi minisztérium támogatásával szervezték.

A Huggin Kapitány, Aella Parancsnok vagy egyszerűen Samuel nevekre keresztelt, állandó állatorvosi felügyelet alatt álló dögevőket GPS-szel, valamint GoPro kamerákkal szerelték fel, a város felett cirkáló madarak által valós időben közvetített képeket és információkat pedig egy műveleti központban értékelik ki.

Amíg az ember számára a bűz és rothadás némileg visszataszító, addig a Coragyps atratus tudományos névre keresztelt limai keselyűk valósággal rajonganak a mindenféle oszlásnak indult hulladékért, amely adottságuk különösen alkalmassá teszi őket a törvénytelen szemétlerakók korai kiszagolására. A természetadta légi őrjáratra pedig nagy szükség mutatkozik Limában.

A felmérések szerint ugyanis a város közel 10 millió lakosa által termelt temérdek szemét körülbelül egyötöd része illegális szemétlerakókban végzi, amelyek mára komolyan veszélyeztetik Lima fő ivóvízforrását, a Rimac folyót és annak mellékágait. A környezetvédelmi hatóságok szerint a város legszegényebb negyedeiben köt ki Lima szemetének döntő többsége, annak ellenére, hogy e kültelki kerületek valójában a lakosság alig 12%-ának adnak otthont. A Villa Maria del Triunfo vagy a Villa El Salvador barriók közigazgatási szervei krónikus forráshiánnyal küzdve gyakorlatilag tehetetlenek a szemétáradttal szemben. Itt kerülnek képbe a keselyűk.

A GPS-szel és kamerákkal felszerelt madarainktól származó információkat megosztjuk a helyi önkormányzatokkal, így próbáljuk segíteni őket az új szemétlerakók felszámolásában

– mondta a The Guardian-nek a keselyű-projektről annak igazgatója, Javier Hernandez.

A projektet egyébként széleskörű PR-kampány is kíséri, amelynek keretében nem kis művészi érzékről téve tanúbizonyságot, a madártávlatból sugárzott meghökkentő képeket zenei aláfestéssel teszik még drámaiabbá, majd pedig az interneten közkinccsé a hulladék-felderítők. A világhálón megosztott videókkal és a Twitteren és Facebookon publikált információkkal a városvezetés nem titkolt célja, hogy az állampolgárokat is bevonja a szemét ellen folytatott gigászi küzdelembe.

Amint az Hernandez elmondta, az ötlet még a 2014-es limai klímacsúcson született meg, amikor is a hulladékproblémára olyan megoldást kerestek, amely a közigazgatási szervek költséghatékony akciói mellett a város lakosságának környezettudatos átnevelését is céljául tűzte ki. A kezdetben visszataszítónak talált madaraknak immár számos rajongójuk akad. Egyre népesebb azok tábora, akik nap mint nap követik a Lima egén cirkáló keselyűket, megosztják a közérdekű képeket.

Akinek kedve tartja, még keselyűt is fogadhat örökbe, hozzájárulva az igazán nemes célhoz: egy tisztább és élhetőbb város megteremtéséhez. Ha jobban meggondoljuk, a virágzó perui-magyar kapcsolatoknak egyenesen szarnyakat adhatna a Turul névre keresztelt szárnyas szemétvadász esetleges – magyar részről történő – örökbefogadása, amely gesztus legalább annyira ápolná eredet-, mint környezettudatosságunkat, és afféle diplomáciai PR-lépésnek sem lenne utolsó.

Ha pedig a kedves olvasó számára egy limai keselyű esetleg túlzottan távoli házi kedvencnek bizonyulna, úgy egy harmadik emeleti lakásban akár Kazincbarcikán vagy Kecskeméten, a képernyő előtt klikkelve is kiveheti a részét küzdelemből.