Ez a mostanában már tudomáyosan is kutatott nyelvjárás trópusi ritmussal és rengeteg spanyol eredetű szóval dúsítja az angolt. A vegyes nyelvhasználat ma már a mindenapok része az Egyesült Államok déli részén, ott, ahol a legtöbb spanyol ajkú bevándorló él. S ha azt hiénnénk, hogy ez a strandok, a piacok és a bárok nyelvjárása, nagyon tévedünk: ott van az egyetemeken, az iskolákban és nemcsak a diákok padsoraiból, hanem egyenesen a katedráról hallani.
Amikor rmegkérdezik a Floridai Nemzetközi Egyetem diákjait, hogyan határoznák meg ezt az új nyelvjárást, azt mondják: ez az a nyelv, amelyet a Pitbull énekese beszél. A repper minden második szava valamilyen spanyolos beütést tartalmaz, a dalaiban a két nyelv szinte soronként váltja egymást. Az éppen legnépszerűbb dala, a Calle Ocho is azzal kezdődik, hogy one, two, three, four majd folytatódik uno, dos, tres, cuatro.
Sokan nevetnek és legyintenek ennek a kevert beszédnek a hallatán, de a helybéliek közül kevesen mondhatják el magukról, hogy mentesek tőle és tisztán beszélik az egyik vagy a másik nyelvet. A miamese – vagyis a miami-i – nyelvjárás ugyanazon a változáson megy át, amelyen a New York-i, a bostoni vagy a texasi angol átment. Ahogyan változik Miami demográfiai térképe, úgy válik a latinok nyelve az angol részévé.
Sokan azt mondják, ez nem több, mint ami az ország más részeiben történt, ahol nagyobb számban élnek latin-amerikai bevándorlók. Ez azonban a nyelvészek szerint nem így van. Philip Carter, a Floridai Nemzetközi Egyetem nyelvész professzora két éve elemzi a miami-i nyelvjárás sajátosságait. Az első, amit leszögez, az az, hogy nem kiejtésről, akcentusról, hanem dialektusról van szó. Vagyis az akcetus egy adott nyelv külföldies, idegen hangzású használata, míg a dialektus egy sor jelenségnek a szokásostól eltérő elnevezéssel való megjelölése. S ez utóbbiről van szó Miami esetében.
Akik egyáltalán nem beszélik a spanyolt és nem is érdeklődnek iránta, mindennapi nyelvhasználatukban tesznek szert a spanyol szavakra és azokat sajátjukként használják. Igy a legamerikaibb közegben is elterjedt, hogy az anyu már nem mom, hanem mami – ahogyan azt a spanyol ajkúak használják. S az is jellemző, hogy a szokásos angol beszéd ritmusa itt majdnem a duplájára gyorsult – vagyis felvette a trópusi temperamentumot.
Ez a folyamat 1959-ben, a kubai forradalmat követő első emigrációs hullámmal kezdődött. A nem angol anyayelvűek a gyerekeik kedvéért otthon az általuk igy vagy úgy megtanult angolt használták. Az iskolákban pedig a nem angol anyanyelvű tanárok oktattak – a hetvenes, nyolcvanas évekre már kezdett meghonosodni ez a kevert nyelvjárás. Mára pedig saját diaklektussá vált.
Egy példa: I’m going to get down from the car (kiszálok az autóból), ahelyett, bogy a helyes angol változatot használnák: I’m getting out of the car. De egy amerikai kubai, aki már szinte nem bezsél spanyolul, azt mondja: oye, let’s go to the supermarket.
Vagyis megszületett a miami-i, a Miamiban beszélt angol.