A fekete arany az Amazonas halála lehet

Szennyezet vizet isznak, a gyerekeik olajos tavakban fürdenek, gabonájuk olajszagú talajban terem. A rákos  megbetegedések száma 150-szeresére nőtt és gyakorta torz gyermeket hoznak a világra: az ecuadori Amazonas vidékén élő 30 ezer főt számláló indiánközösségeknek ezek a mindennapjai. 

Immár több mint húsz éve, hogy az amerikai Texaco/Chevron cég elhagyta a vidéket, de az ott okozott környezetszennyezés azóta is szedi áldozatait – kihalással fenyegetve  a közel kétmillió hektáron élő indián törzseket. 

A világ mintha napirendre tért volna a tragédia felett, pedig a kár húszszorosan felülmúlja a Mexikói-öbelben 2010-ben történt környezeti pusztítást.  Annak ellenére, hogy Ecuador több kártérítési pert megnyert az olajóriással szemben, a Texaco jogutódja, a Chevron  igyekszik kibújni a felelősség és a különböző perekben megítélt kártérítési összeg alól, a dél-amerikai országra hárítva a felelősséget a történtekért. 

Jaime Barberis (fotó), Ecuador magyarországi nagykövete a latimoportnak adott interjújában elmondta, hogy országa – más eszközök híján – igyekszik felhívni a világ figyelmét arra, hogy Földünk ,,tüdeje” és az emberiség legnagyobb ivóvíz tartaléka, az Amazonas vidéke ma is magán viseli annak a 68 millió köbméternyi szennyező anyagnak a  jelenlétét, amelyet az akkor még Texaco, ma Chevron olajvállalat 1972 és 1992 között a talajba öntött. 

 

 

 

Az ecuadori kormány igyekszik megismertetni a világgal a történteket, hiszen az egész emberiség közös ügye az Amazonas környezeti tisztasága – földünk legnagyobb összefüggő zöld területének állapota senkinek sem lehet közömbös.  A helyi lakosság környezetvédők segítségével húsz évvel ezelőtt kezdte perelni az amerikai cégeket a környezet tönkretétele miatt. Mivel a szennyezet vizet az olajóriás egyszerűen kiengedte a természetbe, a rákot okozó polycyclic aromatic hydrocarbonnal szennyezte meg a vízkészletet.

A Chevron tagadja az összefüggést a megbetegedések és a szennyezet ivóvízkészlet között. A helyi lakosságot képviselő ügyvédek 2001-ben indították meg a történelem egyik legnagyobb környezetszennyezés elleni perét a Texaco/Chevron ellen. A per sajátossága, hogy polgári személyek pereltek be egy nagyvállalatot – sikerrel. 

Bár a Chevron ellen született egy jogerős ítélet 2011-ben, amely 8,5 miliárd dollár megfizetésére kötelezte Ecuadort.  Környezetvédelmi perben ez a valaha meghozott legmagasabb büntetés. A cég fellebbezett.  A Chevron képviselői szerint ugyanis nem pártatlan bíróság hozott ítéletet az ügyben.  Az ítéletet most az illetékes ecuadori bíróság is megerősítette, de ezzel a quitói kormány nem került közelebb a  károk tényleges elhárításához. 

{youtube}vy4tfGaeG_0{/youtube}

Jaime Barberis nagykövet elmondta azt is, hogy a Chevron több millió dollárt költ lobbizásra, amellyel az USA és Ecuador kereskedelmi kapcsolatait igyekszik negatívan befolyásolni. 

Éppen ezért a nemzetközi közösség tagjaitól remélnek a támogatást az olajcég elleni harcában. A  Latin-amerikai Parlament októberi közgyűlésén határozatban vállalt szolidaritást az ország mellett. Több latin-amerikai és európai országban alakultak támogató csoportokat a civil társadalom képviselőiből, többek között Venezuelában, a Dominikai Köztársaságban, Kubában, Spanyolországban, Franciaországban működnek ilyen csoportok. A kormány ebben az ügyben számít a külföldön élő ecuadori közösségek segítségére is.

A Chevron eddig három alkalommal indított eljárást Ecuador ellen nemzetközi bíróságokon. A hágai Állandó Választott Bíróságon a cég az Ecuador és az Amerikai Egyesült Államok közötti Kétoldalú Beruházási Egyezmény megsértésével vádolta a dél-amerikai országot. Az egyezmény 1997-ben lépett hatályba, 5 évvel az után, hogy a Texaco befejezte a kitermelést Ecuadorban. Mivel az egyezmény nem tiltotta azt, hogy az állampolgárok pert kezdeményezzenek a beruházóval szemben, a fentiek miatt ehhez folyamodtak. 

Jaime Barberis nagykövet elmondta azt is, hogy nemrég a bolíviai Cochabambában latin-amerikai megfigyelőállomás  létrehozásáról döntöttek, amely az olajkitermelő cégek tevékenyéségét ellenőriznék. A javaslatot a CELAC legközelebbi ülése elé tárják.

Ki szeretnék küszöbölni, hogy újra megtörténhessen mindaz, ami a Chevron és az ecuadori állam, valamint az ecuadori indián őslakosság között történt. Ott ugyanis az amerikai cég – bár a bíróság elmarasztalta –  az ezt figyelmen kívül hagyta s beperelte az ecuadori álamot.

Az eset a kis országoknak a nagyokkal szembeni teljes jogfosztottságát mutatja. Éppen ezért javasolja egy latin-amerikai megfigyelőrendszer kidolgozását, amely az ilyen eseteket még a kezdeteknél feltárja, és a probléma nem jut el az ecuadori példáig. 

 
 
 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez