Nagy reményeket fűz a milliárdos muszlim közösséghez Kína

A pénznek nincs szaga, sem vallási hovatartozása – tudja ezt nagyon jól az ateista vezetésű Kína. Törekvése azonban, hogy komoly részesedést szerezzen a halal élelmiszerek piacán, több szempontból is problémás.

Ahogy a zsidóknál, úgy az muszlimoknál is szigorú szabályai vannak az élelmiszerek előállításának. Az előbbieknél kóser, az utóbbiaknál halal annak a neve, ami megfelel az előírásoknak. Míg az Egyesült Államokban a kóser piac felét uralja Kína, részesedése a halal piacon ennél jóval szerényebb.

Pedig a már 2 milliárdoshoz közelítő iszlám közösség miatt óriási üzlet ma a halal étkezés. És még nagyobb lesz, mivel a vallások közül jelenleg az iszlám tábora növekszik a leggyorsabban. Kínának azonban ebből a most 650 milliárd dollárra becsült ágazatból csupán 0,1 százalék jut. A rendkívül alacsony részesedés okait a Foreign Policy taglalta.

Kína észak-nyugati részén, a Ningszhia-Huj autonóm területen jelentős muszlim kisebbség él. Az itteni Jincsüan és Vuzsong városokban arabul ugyan nem beszélnek, de a kínai mellett arab feliratok is vannak az utcákon. Az ország iszlám közösségét 23 milliósra becsülik, aminek köszönhetően 20 milliárd dolláros a belföldi halal üzlet Kínában.

Hszi Csin-ping kínai elnök már 2012-es hivatalba lépése óta szorgalmazza, hogy a világ más részein élő muszlimokkal is szorosabb kapcsolat épüljön. Nem véletlenül hirdették meg az új Selyemút kínai programját, amely 65 országot (beleértve a közel-keletieket is) kötne össze gyorsvasutakkal és kikötőkkel. Ennek az ambiciózus kereskedelmi tervnek része a halal piac meghódítása is.

A célországok azonban nem bíznak a kínai áruk minőségében. Ennek egyik oka, hogy a kínai halal szabványok nem nagyon felelnek meg a nemzetközi előírásoknak. Az ázsiai országban ugyanis nem létezik egyetlen, mindenki által elfogadott előírásrendszer. Általában a tartományi, vagy a helyi szabályok a mérvadóak. Az olyan közel-keleti országok pedig, mint például Szaúd-Arábia inkább a hazai termékekre esküsznek a távolról érkező ismeretlen helyett.

A legnagyobb akadályt azonban az elmúlt évek botrányai gördítik a kínaiak elé a nemzetközi halal piacon. Sanhszi tartományban például több mint 18.000 kiló báránynak mondott hústermékről derült ki, hogy valójában disznó 2013 szeptemberében. Tavaly májusban pedig azért rongáltak meg egy halal pékséget, mert disznóhúst találtak az egyik teherautójában.

Mindehhez hozzájárul még a kínaiak bizalmatlansága a muszlimokkal szemben. Egyes kínaiakban például erősen él a sztereotípia, hogy az arabok lusták.

Kép: flickr

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez