Új út viszi a modern életet a világ tetejére

A „termékeny síkságon”, vagyis a Felső-Musztáng területén helyezkedik el Nepálban az az 1992-ig teljesen elszigetelt régió, ahol a lakosság többsége tibeti nyelven beszél. Tibet határán ez a buddhista királyság most változásokon megy keresztül.

A himalájai Shanri-Lának is nevezik azt az elszigetelt régiót, amely most egy új autópályának köszönhetően példátlan változásokon megy keresztül. A világ tetején petróleumlámpák helyett napelemek kaptak helyet, és parabolaantennák lepik el a házak tetejét. Az egykori buddhista királyság olyan, mint egy kulturális időkapszula, és sajnos a változás nem jön elég gyorsan a fiatalok számára.

„Emlékszem, amikor először hoztak ide tévét, alig 10 évvel ezelőtt. 20 rúpiát fizettünk akkoriban, hogy valakinél nézhessük három órán át” – mondja egy, a régió központjában élő fiatal fiú.

Ma már szinte mindenkinek van tévéje, Kínából vagy Indiából. A 30-as férfiak esténként bollywoodi filmeket, tibeti mitológiai drámákat vagy focimeccset néznek. Azt mondják, az új út átalakította Lo Manthang település életét. Korábban ugyanis mindent, rizst, olajat, alapvető kellékeket öszvéreken kellett napokon át szállítani. Most ez autóval csak egy nap.

cysfcsydfdsfgfdg

A 30 éves Gurung, aki most egy ajándékboltot vezet, maga is segített építeni az utat, mely 2014-ben készült el. Ez összeköti a Felső-Musztáng síkságot Indiával és Kínával. A terület gyakorlatilag teljesen elzárt volt 1992-ig. Nepál csatolta magához a 18. században, de lehetővé tette, hogy a Lo királyság vezetője megőrizze címét. Nem voltak itt turisták, sem külföldiek, megközelíteni lóháton vagy gyalog lehetett csak. Az út csak néhány éve készült el, azóta érik leginkább külső benyomások a lakókat.

A helyi közösség a tibeti nyelv egy változatát beszéli és buddhista. A hely annyira elszigetelt volt, hogy a királyi család is csak 1995-ben szállt először repülőre, hogy az Egyesült Államokba és Németországba látogasson. Bár a trónörökös egy ötemeletes palotában nőtt fel, melynek 108 szobája van, a család nem él luxusban. Nincs áram, a tűzifa kevés, a palota személyzete jaktrágyát éget, hogy meleget csináljon a szobákban.

vdxvgdfgbvdafds

Felső-Musztángon nem voltak középiskolák, így a fejedelem nem tudott mást csinálni, csak napokig lovagolni a régió határán.

„Nem vagyunk olyanok, mint más uralkodók, nincs olyan luxus itt” – mondja a ma már 60 éves trónörökös, Singi Palbar Bista.

Nepál átmenete a monarchiából a köztársaságba 2008-ban kizárta annak lehetőségét, hogy Bista örökölje a trónt. Apja volt az utolsó király itt a 600 éves dinasztiából.

A jelképes király most annak szenteli idejét, hogy túrázik, jótékonykodik, vagy felügyeli a palota helyreállítását a tavalyi földrengés után. A helyiek persze még mindig mélyen tisztelik, és sürgős kérdésekben hozzá fordulnak segítségért. Nepál kormánya arra törekszik, hogy megőrizze Felső-Musztáng egyedülálló kultúráját, így igyekszik a turistákat számát is csökkenteni. Egy turista például csak 500 dollárért vendégeskedhet itt.

dweerfgtqwertre

Sokan félnek attól, hogy az út és a modernitás veszélyezteti a régiót. A kézzel készült köpenyt például a fiatalok Kínában készült farmerre cserélik. A város kapui már nincsenek zárva éjjel, hogy a lovak ne fussanak ki. Helyette motorkerékpárok száguldoznak a macskaköves utakon.

„Fontos, hogy megmentsük a kultúránkat” – mondta egy helyi kolostor vezetője. „Van saját identitásunk, saját öltözködésünk, ami most kezd eltűnni. Az elszigetelt múlt és a bizonytalan jövő közt lebegünk” – tette hozzá.

A fiatalok pozitívabbak.

„Amikor rájöttem, hogy a generációm már nem ismeri a helyi dalokat és táncokat, picit elszégyelltem magam. De összességében pozitív vagyok a jövőt illetően, mert a dolgok egyre jobbak, az élet egyre könnyebb” – mondja Gurung.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez