Új Selyemút – Kína 126 milliárd dolláros programja a világkereskedelem fellendítésére

29 állam vezetőinek jelenlétében ismertette Kína terveit Hszi Csin-ping elnök Pekingben. A kereskedelem a gazdasági fejlődés motorja – hangsúlyozta a kínaiak vezetője, aki Trump elnökkel ellentétben a szabadkereskedelem híve.

Elképzeléseiről sikerült meggyőznie az USA elnökét is, mert kereskedelmi háború helyett megkötötték az első amerikai-kínai kereskedelmi megállapodást azóta, hogy Trump hatalomra került. Az Új Selyemút azonban ennél jóval nagyobb program, ugyanis nem csak kereskedelemről van szó, hanem Kína befolyásáról a világban.

Nem véletlen, hogy India és Japán vezetői – bár kaptak meghívást – nem jöttek el Pekingbe. Attól tartanak, hogy az Új Selyemút nem más, mint Kína gazdasági szuperhatalmának a megalapozása. Hszi Csin-ping elnök ezt nem sokkal hatalomra kerülése után hirdette meg még 2013-ban. Most Kína az országot kormányzó kommunista párt kongresszusára készül. Hszi Csin-pingnek valamit fel kell mutatnia. Egy 128 milliárd dolláros program erre alkalmas. Kérdés persze, hogy mi valósul meg belőle.

A kínaiak mesterei annak, hogy a nehéz helyzetben levő országoknak sokat ígérnek, de ebből csak azt tartják be, ami nekik előnyös. Jó példa erre Görögország és Oroszország. Amikor Athén pénzügyi válsággal nézett szembe, akkor Kína kormányfője fűt-fát ígért, de ebből csak az valósult meg, hogy az ország legnagyobb kikötője a kínaiak tulajdonába került. Amikor Moszkvát a Krím annektálása miatt szankciókkal sújtotta a Nyugat, akkor Kína üzletet kötött vele a földgázszállításról. Mi lett az évezred üzletéből? Semmi, mert a kínaiak olyan alacsony árat javasoltak, melyet az oroszok nem fogadtak el. Putyin elnök ennek ellenére ott van Pekingben. Épp úgy, mint a görög miniszterelnök. Aki nincs egyedül az Európai Unióból, hiszen Magyarország, Olaszország és Spanyolország is elküldte miniszterelnökét Pekingbe az Új Selyemút konferenciára.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez