Vasárnapi magyar iskolák Hawaiitól Dél-Afrikáig

Első és sokadik generációs gyerekek egyaránt látogatják a nagyvilágban működő több mint 160 magyar iskolát. Délutánonként és hétvégeken önkéntes pedagógusok tanítják őket a nyelvre, történelemre, kultúrára. Játszanak és néptáncolnak, kedvet kapnak arra, hogy részt vegyenek később is a magyar közösség programjain.

A legtöbb ilyen iskola Nyugat-Európában van, de sokkal távolabbi tájakon is találhatunk hétvégi magyar iskolát. Az ott tanító pedagógusokat immár hatodszor hívták Budapestre, a Balassi Intézetbe, négynapos továbbképzésre. Háromszoros volt a túljelentkezés, több, mint száz pályázat érkezett – mondta el megnyitójában Hammerstein Judit külföldi magyar intézetekért és nemzetközi oktatási kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Végül Ausztráliából, Ciprusról, Romániából, Hollandiából, Olaszországból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Németországból, Szlovákiából, Észtországból, Törökországból, Írországból, Spanyolországból és az Egyesült Államokból érkeztek most pedagógusok, akik önkéntes munkájukkal segítik a külhoni magyar közösségek megmaradását. Szabadidejüket, néha a pénzüket is áldozzák erre és a magyar kormány hálás nekik ezért, segíti őket – mondta a helyettes államtitkár.

A segítséget az ő szempontjaikhoz igazítják, az ő igényeik alapján döntenek a fejlesztési forrásokról. Ösztöndíjakkal, digitális formában is felhasználható tananyagokkal, módszertani ötletekkel és tanácsadással támogatják őket. A nekik kidolgozott tananyagot tartalmazó Balassi füzetek sikerét az is mutatja, hogy 45 ezer példányban nyomtatták ki őket, szakemberek által direkt a magyar diaszpórának összeállított tudásbázissal, kész feladatokkal. A játékos, sokoldalú anyag tableten is lapozgatható – hiszen sokan órákat utaznak azért, hogy eljussanak ezekbe az iskolákba.

A jó gyakorlatok megosztása mellett kézzelfogható útravalót is kapnak az önkéntes pedagógusok: társasjátékokat, könyveket visznek majd magukkal.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a kormány rendszerszintűvé tette a külhoni magyarok támogatását. Míg 2009-ben 9,1 milliárd forint jutott a költségvetésből nemzetpolitikára, addig az idén 100 milliárd.  A magyarság is világnemzetté vált, körülbelül 2 és félmillió a diaszpórában élő magyarok száma, egyedül Észak-Amerikában 1 millió 400 ezren vallották magukat magyar gyökerűnek.

A kormány felmérése szerint 213 hétvégi magyar iskola működik szerte a világban, zömmel 20 és 50 közötti gyereklétszámmal. Ezek többségében hetente vagy kéthetente van oktatás. Egy kérdőíves felmérés szerint az iskolák eszközöket, helyiséget, oktatási segédanyagokat, szakképzett oktatókat szeretnének. A kormány novemberben 200 milliós keretösszeggel pályázatot hirdetett a hétvégi magyar iskolák számára. Az elérhető támogatás fél és 2 millió forint között van, erre már 70 intézmény jelentkezett.

300 millió forintos külön pályázatot írtak ki a diaszpóraszervezetek részére. Idén a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és a Rákóczi Program közös szervezésében ezer, diaszpórában élő fiatal vehet részt tematikus táborokban Magyarországon és a Kárpát-medencében, a Körősi Csoma Sándor-program keretében pedig az elmúlt években 385 ösztöndíjast küldtek ki a diaszpórába közösségszervező munkára. A gyakorlatilag az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén működő Petőfi Sándor-program részeként 140 fiatal vállalt önkéntes munkát Kárpát-medencei szórványszervezeteknél. Nem határban, hanem nemzetben gondolkodunk – zárta előadását Szilágyi Péter.

Fotó: Bocskai Zsolt