Lehet-e szerelem egy náci szimpatizáns filozófus és egy zsidó diáklány között?

Opera készült Hannah Arendt és Martin Heidegger szerelméről, melyet elsőként Bajorországban, Regensburg városában mutattak be, A szerelem banilitása címmel.

Maga Martin Heidegger a délnémet katolikus hagyományhoz kötődött: kezdetben teológiát tanult. Később azonban Németország talán leghíresebb filozófusa lett, aki belépett a náci pártba. A Führert nyíltan csodálta és tanítványait arra ösztönözte, hogy kövessék őt. Legtehetségesebb tanítványa azonban zsidó volt és lány. Hannah Arendt beleszeretett a nagy tudású professzorba, aki nős volt. Neje elszánt náci. A professzor és a tanítvány szerelmi kapcsolata igen ösztönző hatású volt Martin Heidegger életművére is. Leghíresebb könyvét, a Sein und Zeitet (Lét és időt) épp e szerelem idején írta. Később maga a filozófus is elismerte, hogy a fiatal zsidó tanítvány nélkül nem születhetett volna meg ez a jelentős mű.

Heidegger később kiábrándult a nácizmusból, de sohasem bírálta azt. Mint ahogy soha nem gyakorolt önkritikát sem. Hannah Arendt szerencséjére emigrált, így nem került a holokauszt áldozatai közé. Évekkel később újra találkoztak és Arendt, aki maga is filozófus lett, megpróbálta megírni az emlékeit. Az egész probléma élete végéig kísértette: részt vett például Eichmann tárgyalásán Izraelben. A holokauszt végrehajtó főtisztjével kapcsolatban azt írta: milyen banális a gonosz! A totalitárius rendszerek elméletét Hannah Arendt találta ki: így jellemezte a fasizmust, a nácizmust és a kommunizmust. Mindegyik rendszer teljesen kiszolgáltatottá teszi az egyes embert, mert alárendeli valamilyen “magasabb célnak”.

Hannah Arendt szerint diákkori szerelme, Martin Heidegger professzor is azért lett a Führer híve egy időre, mert úgy érezte, hogy a hétköznapok prózai világával szemben létrejön valamilyen új rendszer, mely szebb jövőt ígér. Aztán Heidegger is nagyon gyorsan rájött, hogy a Harmadik Birodalom nem ez a rendszer…

Lehet-e szerelem egy náci szimpatizáns professzor és egy zsidó tanítvány között? Lehet – igazolja az opera. Sőt! Banális ez a szerelem, hiszen van két okos ember, aki a filozófiában akarja megtalálni a megfejtést a világ problémáira. Nem csoda, ha a középkorú nős professzor és a zsidó diáklány egymásba szeretnek. Inkább azon lehet csodálkozni, hogy két okos ember milyen későn ismerte fel a nácik rendszerének tömeggyilkos jellegét, amely pedig egyiküket a létében fenyegette Németországban, a harmincas-negyvenes években.

Fotó: részlet A szerelem banalitása című opera előadásából / Haaretz

(Visited 3 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez