Trump, a földgázügynök: Németország Oroszország foglya
Európai útja előtt legfőbb szövetségesét vette célba Donald Trump, mondván, hogy Németország azzal, hogy megépíti az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, abszolút mértékben függővé válik Moszkvától.
Az amerikaiak – és néhány európai NATO-tagállam, mint például Lengyelország – régóta támadja a németek és oroszok energia-együttműködését. Jaroslaw Kaczynski odáig is elment, hogy Hitler és Sztálin 1939-es paktumához hasonlította a nagy német-orosz földgázüzletet.
Az Északi Áramlat vezetékek a Balti-tenger alatt szállítják a földgázt Németországba. Az Északi Áramlat 2 építése nemrég indult el , és 2019-re kezdheti meg működését a vezeték. Évente 55 milliárd köbméterről van szó, ez Németországot Európa földgázelosztó központjává változtathatja.
Miért nem tetszik ez Donald Trumpnak? Az amerikai elnök már tavaly is mennydörgött Varsóban, amikor a közép- és kelet-európai szövetségesekkel találkozott. Trump az amerikai cseppfolyósított földgázt ajánlotta az oroszoké helyett. A lengyelek mindjárt vállalták is az amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlását, noha ez méregdrága új kikötőket követel meg, ahol a cseppfolyósított földgázt ki tudják szivattyúzni a hajókból. A németek kitartottak az orosz földgáz mellett, mert még emlékeztek Bismarck kancellárra, aki hangsúlyozta: Németország és Oroszország gazdasága komplementer jellegű. Együttműködésük tehát abszolút racionális. Merkel kancellár ugyanezen az úton jár, amikor rendszeresen tanácskozik Putyinnal.
Trumpnak most a kancellár nevében Ursula von der Leyen hadügyminiszter válaszolt szinte azonnal: tény, hogy sok gondunk van Oroszországgal, de kapcsolatban kell állnunk az ellenfeleinkkel éppúgy, mint a szövetségeseinkkel – nyilatkozta a Deutsche Welle közszolgálati médiának.
Trump épp az orosz fenyegetésre hivatkozva kívánja rávenni Berlint és a többi vonakodó európai szövetségest a katonai költségvetés emelésére. Jelenleg csak kevés NATO-állam teljesíti a GDP 2%-át kitevő normát: az USA, Nagy-Britannia, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Görögország. A többiek emelik ugyan a katonai kiadásokat, de messze vannak a 2 százaléktól.
Ha Oroszország oly nagy fenyegetést jelent, akkor miről tárgyal Trump Putyinnal Helsinkiben?
Ezzel kapcsolatban érdekes információt közölt a Haaretz című izraeli lap. Értesülései szerint Izrael és Szaúd-Arábia ösztönzésére Trump felajánlja Putyinnak: ha ráveszi az irániakat a kivonulásra Szíriából, akkor az USA véget vet a szankcióknak Oroszországgal szemben! Miközben tehát Trump az orosz fenyegetéssel zsarolja európai partnereit és főként Németországot, addig ő maga vígan paktálni készül Putyinnal Helsinkiben a NATO-csúcs után. Így jogosnak látszik az a figyelmeztetés, melyet egy magát megnevezni nem kívánó NATO-tisztségviselő fogalmazott meg: Trumpnak jobban meg kellene becsülnie a szövetségeseit, mert nincsen túlságosan sok belőlük – számol be a Deutsche Welle német közszolgálati portál a NATO-csúcs előtti közhangulatról Brüsszelben.