Orosz-japán békeszerződés 73 évvel a világháború után?
Vlagyimir Putyin elnök Vlagyivosztokban találkozott Abe Sinzo japán miniszterelnökkel. Az orosz államfő javasolta: kössék meg végre a békét, ami területi viták miatt eddig nem sikerült! A japán miniszterelnök örömmel fogadta az orosz javaslatot, mely az év végére tervezi a békekötést. De miért nem ment ez eddig?
A II. világháború végén a szovjetek elfoglalták a Kuril-szigetcsoport déli részét, melyet a japánok Északi Területnek neveznek. A stratégiai fontosságú szigetek miatt mindmáig nem sikerült megállapodnia Moszkvának és Tokiónak. Az ENSZ elismerte, hogy a Kuril-szigetek Oroszország részét képezik, de Japánban ezt mindmáig nem fogadják el. A hatalmas területű Oroszország gazdasági törpe Japánhoz képest. Moszkva szeretné az egyre nagyobb kínai befolyást a japánokkal ellensúlyozni. Közben azonban nagyszabású orosz hadgyakorlat zajlik a Távol-Keleten – a kínaiak részvételével.
Több mint háromszázezer katona, 36 ezer tank és több ezer repülőgép vesz részt a Vosztok (Kelet) elnevezésű hadgyakorlaton, mely 1981 óta a legnagyobb az ország történetében. 1981-ben a NATO támadását feltételezték, ezért rendezett nagy hadgyakorlatot a Szovjetunió. Akkor volt a nagy lengyelországi válság, amely megrendítette az egész szovjet birodalmat. Most az agresszív külső környezettel indokolta a hadgyakorlatot Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője. A részleteket Szergej Sojgu védelmi miniszter adta elő. Ő közölte azt is, hogy kínaiak és mongolok is részt vesznek a nagy hadgyakorlaton a Távol-Keleten.
Oroszország katonai fenyegetésére általában Lengyelország és a balti államok szoktak panaszkodni. Ők sürgetik a NATO-t és főként az Egyesült Államokat: fokozza katonai erejét a térségben, hogy elrettentse az oroszokat.
Most ez a hadgyakorlat Moszkva érdeklődésének új súlypontját jelzi. A térségben jelentősen enyhült a feszültség azt követően, hogy júniusban Trump amerikai elnök és Kim Dzsongun észak-koreai diktátor találkozott egymással Szingapúrban. Észak-Korea ura megígérte a nukleáris leszerelést. Cserébe az amerikaiak lemondtak a nagy hadgyakorlatokról. Aztán kiderült: Észak-Korea nem nagyon siet az atomfegyverek leszerelésével. Erre válaszul Washingtonban közölték: újrakezdődhetnek a hadgyakorlatok a Koreai-félszigeten.
Erre lehet válasz a nagy orosz hadgyakorlat, melyen kínai és mongol katonák is részt vesznek. A kínaiak létszáma 3200 – közölte a hadügyminisztérium Pekingben. Kína és az USA között kereskedelmi háború folyik és súrlódások vannak a flottaműveletek miatt is a Dél-kínai tengeren. Oroszország és Kína szoros szövetséges. Míg a gazdaságban ezt Kína fölénye jellemzi, katonai téren Oroszország az erősebb. Valószínűleg mind Moszkvában, mind pedig Pekingben úgy értékelik a helyzetet, hogy Washingtonban csak az erődemonstrációból értenek.
Fotó: tó a Kuril-szigeteken, az Ebeko tűzhányónál / Wikimedia Commons