Ne legyünk zebrák csíkok nélkül – Afrikáról Sárospatakon

Ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Dr. Füssi-Nagy Gézáról, a Magyar Afrika Társaság egykori alapítójáról kedden Sárospatakon.

A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának kiállítótermében Tamás Edit, az intézmény igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Mint mondta, nagy örömmel töltötte el az érdeklődés az „Afrika tárgyai Sárospatakon” kiállítás megnyitója iránt – adta hírül a FrissMédia. Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Füssi-Nagy Géza életműve az Afrikával foglalkozó tudományos élet és a civil szervezetek munkájának alapköve. Az egykori alapító három és fél évtizedig tevékenykedett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén, 1992-től az egyetem kutatási programjának vezetője volt.

Tudományos munkálkodása mellett mindig szükségesnek tartotta a magyar nép Afrikáról kialakított ismereteinek bővítését. Sok tudományos és ismeretterjesztő előadás alkotója és kivitelezője volt, mellette azonban még ennél is több szakmai bemutató, kiállítás, konferencia és Afrikával kapcsolatos esemény köthető Füssi-Nagy Géza nevéhez. A kutató és nyelvész 1992-ben megalapította a Magyar Afrika Társaságot, amelynek legfontosabb feladata a hagyományok és a modern értékekkel, jelenségekkel és problémákkal kapcsolatos ismeretek összegyűjtése.

Hét évvel később tevékeny tagja volt a Tanzánia Barátai Alapítványnak is, amely szervezet színeiben részt vett Buru kerületében a római katolikus egyház felújításában és a püspökség területén található leány középiskola építésében. Halála után úgy tűnt, hogy a munkája a semmibe vész, hiszen 2007-ben az afrikanisztikai kutatási program megszűnt. Nem sokkal ezután azonban megkezdődött az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen a mesterképzési szak akkreditációja, majd 2016-ban teljesült Füssi-Nagy Géza egykori álma: a Magyar Tudományos Akadémián létrejött a Magyar Afrika Albizottság.

Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke szólt arról, hogy a civil szervezet tevékenysége során már tizenkilenc orvosi missziót indított Afrikába, a huszadikat pedig most készítik elő. Számtalan humanitárius- és gyermektámogatási programot valósítottak meg a kontinensen. Balogh Sándor egy közmondással tisztelgett az egykori kutató és nyelvész emléke előtt: “Azt mondják, az ember tudás nélkül olyan, mint a zebra csíkok nélkül. Az egykori alapító tudást hagyott hátra, hogy a jövőben ne legyünk csík nélküli zebrák.” Az ünnepélyes megnyitó után a résztvevők megtekintették a kiállítást, majd a sárospataki Rákóczi-vár udvarán a Balett Camara Senegal társulat mutatta be műsorát a közönségnek.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez