A sárból kell majd valahogy kiszivattyúznunk a vizet

Sao Paulónak, a húszmilliós brazil metropolisznak az ünnepek alatt még van vize, de hogy lesz-e utána is, az bizonytalan.

 

80 éve nem tapasztalt aszály sújtja Brazília délkeleti részét, és azon belül is legnagyobb városát, Sao Paulót. És ennek a régiónak nagyon nem tett jót, hogy az esőhiány egybe esett az elnökválasztási kampánnyal. Rövidtávon ugyanis, csakis népszerűtlen intézkedéseket lehetett volna hozni. Ezért Sao Paulo ellenzéki kormányzója a választási kampány előtt és alatt, nem mert a vízfogyasztást korlátozó intézkedéseket bevezetni. Geraldo Alckmin inkább az újraválasztására pályázó államfőre, Dilma Rousseffre mutogatott, mondván, a központi kormány nem tett meg mindent Sao Paulóért. Rousseff viszont a helyi kormányzóra tolta a felelősséget. A cselekvés hiányának az a következménye, hogy Sao Paulo már az utolsó előtti víztartalékjait használja fel. Három fokozata van a vészvízgazdálkodásnak, az elsőn már túljutottak. A tározók szintje egyre alacsonyabb, csapadék pedig csak alig esik. A karácsonyi és az újévi időszakban mindenki szabadságon van, a vízfogyasztás viszont nagyobb a szokásosnál. Mi lesz az ünnepek után? A Reuters a helyi szakembereknél érdeklődött. Azt az információt kapta, hogy ha nem jön a megváltó nagyobb eső, a vészvízgazdálkodás utolsó fázisába érnek. Ez azt jelenti, hogy a tározók alján lévő sárból kell kinyerni a vizet. A választások befejeztével persze a politikusok is kezdenek észhez térni. A Sao Pauló-i kormányzó bejelentette, hogy másfél milliárd dollárból új tározót építenek, és megállapodtak arról is, hogy a Rio de Janeirót ellátó rendszerből Sao Paulo is kap vizet. De sokan úgy vélik, hogy ezek a döntések késve születtek meg. Elvben még jöhet eső, de egy átlagos „adag” sem lenne elegendő a tározók minimális szintjének elérésére. És áprilisban újra beköszönt a „hivatalos” száraz évszak. A környezetvédők szerint mindebből annyi lehet a pozitívum, hogy Brazília most már a saját bőrén tapasztalja, hogy a trópusi erdők, például az Amazonas őserdejének irtása milyen kegyetlen éghajlati következményekkel jár.  (Fotó:AFP)

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez