Nyolcpontos programot hirdetett Evo Morales a harmadik mandátumára

A MAS és a Többnemzetiségű állam élén második, Bolívia elnökeként harmadik terminusára beiktatott Evo Morales kormányprogramja főbb vonalaiban megegyezik a politikai formáció korábbi célkitűzéseivel. Egyes területek azonban nagyobb hangsúlyt kaptak az elnök új, nyolcpontos programjában.

 

Az elmúlt, sok szempontból sikeresnek tekinthető kilencéves kormányzása után Evo Morales lényegében nem változtatott kormánya fő célkitűzésein: az egyetlen fontos újdonságot a több sebből vérző igazságügy tervbe vett strukturális reformja jelenti. Az államfő szándéka szerint az igazságügyi reformra a civil társadalommal folytatott párbeszéd nyomán kerülne sor, végül pedig a bírákat egy korábban már sokat vitatott referendumon keresztül választanák meg.

A nyolcpontos programban az oktatás- és igazságügy, az infrastruktúra fejlesztése, a szegénység felszámolása, a politikai stabilitás megőrzése, az őslakos népek politikai szerepvállalásának támogatása kapott kiemelt helyet.

Hivatalos beiktatási ceremóniáján az elnök méltatta az elmúlt kilenc év politikai stabilitását, valamint azt is hangsúlyozta, hogy 2005-óta az országban 37.5%-ról 18%-ra csökkent a mélyszegénységben élők aránya. Ezt az arányt mostani mandátuma során egy számjegyűre kívánja mérsékelni az államfő.

Morales az ország infrastruktúrájának, főként úthálózatának javítására és több nemzetközi repülőtér építésére is ígéretet tett. Korábbi beiktatási beszédeivel ellentétben most viszonylag kevés szó esett az energetikai szektor fejlesztéséről és az esetleges további államosításokról.

Némi önkritikát gyakorolva Morales kijelentette, hogy nem elégedett sem az egészség-, sem pedig az oktatásügy terén elért eredményekkel. A 2020-ra teljesítendő célok között említette az általános társadalombiztosítási rendszer kiépítését, valamint az állami intézményekben rendelkezésre álló kórházi ágyak számának növelését. A közép- és felsőoktatás fejlesztését szintén kiemelt helyen kezeli majd a kormány, legalábbis ez derült ki az elnök szavaiból.

Csaknem 50 perces beszéde végén Morales kijelentette, hogy Bolíviában immár nem „nagyvállalkozók és bankárok kormányoznak, hanem a nép”. A beiktatási ceremónián egyébként részt vett többek között Brazília, Ecuador, Paraguay, Venezuela, Costa Rica, Namíbia, Trinidad és Tobago államfője. Kuba és Argentína az alelnökével képviseltette magát La Pazban.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez