A helyi lakosság bevonását külön tanfolyamokon keresztül szeretnék elérni. 20 fős csoportokban oktatják az embereket, először elméletben: hogyan lehet megkülönböztetni az invazív fajokat a többi kígyótól, hogyan lehet őket szakszerűen befogni. Ezután a gyakorlati képzésen sajátíthatják el az önkéntesek, hogyan is lehet elkapni egy ilyen állatot.
A floridai vadonban a burmai piton már annyira elterjedt, hogy a számuk lényeges csökkentése nem lehetséges. A cél most már az, hogy kezelhető szinten tarthassák a terjedésüket. Ez a fajta óriáskígyó az 1970-es években jelent meg Florida déli részén, és azóta gomba módra szaporodik a térségben. Jelenleg körülbelül 150 000 példány lehet itt belőlük. Akik elvégzik a gyorstalpaló képzést, szabadon vadászhatnak a burmai pitonra, és más invazív fajokra bizonyos területeken.
A program kritikusai szerint nem túl bölcs ötlet az előképzettség nélküli emberek bevonása. Az óriáskígyók, bár nem mérgezőek, mégis nagyon veszélyesek. Akár 5,5 méteresre is megnőhetnek, és könnyen megfojthatják azt, aki nem bánik velük elég óvatosan.
Floridában sokan tartanak külföldről behozott egzotikus fajokat otthonukban. Ahhoz, hogy ezek a vadonban is elterjedjenek elég, hogy néhány példány megszökjön. Ezt követően a számukra ideális klímával rendelkező környezetben szaporodni kezdenek.. Így történt a burmai pitonnal is, újabban pedig egy másik faj, a sziklapiton az, amelyik egyre több gondot okoz a szubtrópusi déli területeken.
(Fotó: Wikimedia Commons)