A jordániai légierő bosszúból Moaz Kaszaszbeh hadnagy durva kivégzéséért tegnap, vagyis február 5-én heves légi csapást mért az Iszlám Állam terrorista szervezet állásaira a szíriai Rakkában. A visszatérő repülőgépek díszkört tettek a főváros, Ammán és Kaszaszbeh szülővárosa, Karak fölött. Ugyanakkor a jordániai és a közel-keleti médiát leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy vajon az uralkodó is részt vett-e a támadásban. Korábban ugyanis elterjedt a hír: II. Abdullah fogja vezetni a köteléket.
A jordán uralkodóról széles körben ismert, hogy amikor katona volt, a légierőnél szolgált, és egy vadászgépet vezetett. Kaszaszbeh hadnagy halála után olyan képek kezdtek terjedni róla az interneten, amelyeken pilótaruhában van, és szigorú arcot vág. Vérbosszút esküdött, és kijelentette, hogy a terroristák kivégzése csak a kezdet volt. A hét elején az amerikai kongresszus előtt Clint Eastwood Nincs bocsánat című filmjének főhősét, William Munnyt idézte:
“Ha meglátok valakit, megölöm… Ha egy kurafi rám lő, akkor nem csak őt nyírom ki, kinyírom a feleségét és minden barátját, és felgyújtom az átkozott házát.”
Az International Business Times szerint Abdullah hozzátette még, hogy addig vadászik a dzsihadistákra, amíg „ki nem fogy az üzemanyagból és a lövedékekből”, és hogy azok hamarosan olyan válaszra számíthatnak, amit “nem fognak zsebre tenni”. Hasonló megnyilvánulásokra már korábban is került sor: amikor bejelentették a pilóta halálhírét, akkor a televízióban tartott a dzsihadistákat elítélő és megtorlást kilátásba helyező beszédet a király.
Ammánban megerősítették, hogy Jordánia fokozta részvételét a koalícióban, és növelte a légicsapások számát. “Jordánia minden erejével üldözni fogja ezt a szervezetet, bárhol legyen is” – jelentette ki Nászer Dzsaude külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevíziónak. “Az Iszlám Állam minden tagját célpontnak tekintjük. Üldözni fogjuk és megsemmisítjük őket. Az első sorban vagyunk, ez a mi harcunk” – tette hozzá.Ígéretet tettek arra, hogy “eltörlik a dzsihadistákat a föld színéről” és a “bombázások csupán a megtorlás kezdetét jelentik”, habár nem részletezték, hogy milyen stratégiát követnek majd. Azokat a híreszteléseket, melyek szerint II. Abdullah is bombázta az ISIS állásait Rakkában, nem erősítették meg, de nem is cáfolták.
Elemzők szerint Abdullah részvétele inkább szimbolikus jelentőségű, és azokat a belföldi – például a jordániai Muszlim Testvériség – és külföldi – főleg Damaszkuszból érkező – bírálatokat hivatott cáfolni, melyek szerint az uralkodó “belerángatta” az országot az amerikaiak vezettette háborúba. Ráadásul sokak szerint közvetve Ammán is felelőssé tehető az Iszlám Állam és egyéb szélsőséges szervezetek megerősödéséért, mivel jordániai bázison is – francia és amerikai tisztek segítségével – képezték ki a szíriai fegyveres ellenzék harcosait, akik közül többen később átálltak a szélsőségesek, köztük az ISIS oldalára. Tavaly decemberben a jordán kormány is elismerte, hogy részt vesz abban a projektben, amelyet Törökország és az Egyesült Államok közösen indított 15 000 „mérsékelt felkelő” kiképzésére.