A török elnök még tavaly novemberben, a latin-amerikai országok muzulmán közösségei vezetőinek isztambuli értekezletén úgy vélte: Kolumbusz csak a második volt az amerikai földrész felfedezői között, az elsők a muszlimok voltak. S utóbbiak most készek újra felfedezni a távoli földrészt.
Ott hangzott el, hogy a muszlim hajósok már 1178-ban elérték Amerika partjait, jóval azelőtt, hogy Kolumbusz megérkezett volna oda.
“Azt mondják, hogy Kolumbusz Kristóf fedezte fel Amerikát 1492-ben, pedig Latin-Amerika és a muszlimok kapcsolatai a 12. századra nyúlnak vissza” – mondta magabiztosan Recep Tayyip Erdogan a törökországi találkozón, amelyet latin-amerikai muszlim vezetők számára rendeztek. S ennek az eseménynek emléket kell állítani, ez pedig leginkább mecsetek építésével érhető el – vélte a török elnök. Recep Tayyip Erdogan azt is mondta, állítását alátámasztandó, hogy Kolumbusz elmékirataiban ír egy mecsetről, amely a kubai partok közelében egy dombon állt, amikor ő odaérkezett. S Erdogan éppen ott szeretné látni a török mecsetet!
Szaúd-Arábia kezdeményezésére már terveznek egy mecsetet Havannába, melynek építését a kubai kormány jóváhagyta. Ebben a törökök is részt vállalnak, de Erdogán elnök szerint ez nem zárja ki egy teljesen török mecset építését: a török építészet egészen más, mint a szaúdi – érvelt mostani, havannai látogatásán.
A Havannába tervezett mecset a Boszporusz partján álló, 1854 épült Ortaköy Nagymecset mása lenne, és teljes mértékben a török kormány finanszírozná az építését.
Kubában 4000 muszlim vallású kubai él: szerintük kedvező fordulat, hogy máris két mecset építése lehetséges fővárosukban. Ugyan jelenleg is tudják gyakorolni vallásukat, hiszen ott van az Arabok Háza, vagy pedig az iráni imám rezidenciája, s rendszeresek Havannában az arab ünnepek, utcai felvonulások is. Ugyanakkor – mint mondják – a mecset nem csak egy imahely az arabok számára, hanem a közösségi összejövetelek színtere, a kultúra és az oktatás otthona, tehát nem rossz, ha rögtön kettő épül fel belőle.
S persze Erdogan aktivitása nem csak a muszlim kultúrának szól: a török kormány szeretné enyhíteni függését az európai, az orosz és a közel-keleti piacoktól. Az új lehetőség pedig Latin-Amerikában mutatkozik. S miért éppen Kuba?
“Mert Kuba egy zárt, elszigetelt ország, amely éppen nyitogatja a kapuit a világ felé, és amint megszűnik az embargó, sok mindenre lesz szüksége. Törökország pedig elsősorban nem luxuscikkeket gyárt, tehát a török árunak jó esélye van a karibi szigetországban” – mondta a török elnök.
Bár a kubai-török kereskedelmi kapcsolatok szempontjából nem alapvető fontosságú a kubai mecset, de említésével sikerül a gazdasági hírt kihozni az ismeretlenségből, egy mecset építése figyelmet kelt világszerte. S egyben eljut az üzenet is mindenhová: a török külkapcsolatok új irányt vettek.
kép: getty