Sao Paulo és Rio de Janeiro, a két híres karneválváros hónapok óta küzd a nem mindennapi szárazsággal és lakói vízellátásásának biztosításával. A két nagyváros máris drasztikus vízkorlátozásokat vezetett be, hogy lakói igényét kilégíthesse, és ezzel a spórolással még nincs megoldva a turisták vízigénye – mondják a városok vezetői. A hétvégén induló és csütörtökig tartó riói karnevál soha nem tapasztalt megpróbáltatásoknak teszi ki a város vízrendszerét.
Bár a város vezetése optimista, a Hoteltulajdonosok Szövetsége már arra készül, hogy a vízproblémára kénytelen lesz felhívni az ide érkező vendégei figyelmét. Az alkalmazottaknak már hetekkel ezelőtt kiosztották azokat a szabályokat, amelyeket a zavartalan vízellátás érdekében be kell tartaniuk munkájuk során.
A karneváli menet megszokott rendjében is lesz némi változás: a forróságot enyhítő hagyományos utcai locsolásokat máris leállították.
– A kormányzat szerint nincs vízhiány veszély, de azért jobb az előrelátás. A karnevál vízellátása biztosított, a kérdés az, mi következik utána – mondja a városvezetés egyik alkalmazottja.
A tények önmagukban is aggasztóak: 1978 óta most fordult elő először, hogy a Paraibuna tározóban, Rio de Janeiro állam legnagyobb víztározójában január 21-én be kellett vezetni a tartalék üzemmódot, ami azt jelenti, hogy oda nem érkezik vízpótlás. Öt nappal később a Santa Branca víztározó is történelmi mértékkel mérve alacsony vízszintet jelentett.
A délkeleti nagyvárosok, Sao Paulo és Porto Alegre ugyancsak vízhiánnyal küzd: a nyolcvanas évek óta nem volt ekkora szárazság ebben az övezetben, és a víztározók szintje kritikusan alacsony. Sao Pauloban az öt nap víz, két nap szünet rendszerének a bevezetését tervezik, hogy ne omoljon össze teljesen a Cantareira tározóból a vízellátás. Ebből az egy víztározóból látják el a város 20 millió lakosát. A tározó jelenleg normál üzemmódjának 5 százalékát képes teljesíteni.
Tudósok szerint a rendkívüli szárazság az Amazonas körzet növényzetének rohamos csökkenésével hozható összefüggésbe: amilyen mértékben irtják ki az erdőket, úgy csökken az esőzések lehetősége és ezzel apadnak a vízkészletek.