Egy élő krokodilust őriztek az oltáron, melyet arannyal és drágakövekkel díszítettek. Ezért adták a később odaérkező görögök az ősi városnak a Crocodilopolis nevet. Ha a szent krokodilus meghalt, akkor egy új krokodilussal pótolták: “meghalt a király, éljen a király”. Hogy tudták életben tartani a szent krokodilust az oltáron? Rejtély. Aztán a város elveszítette jelentőségét és szent krokodilusát. Ma már Faijum egyiptomi város része.
A szerző is elismeri, hogy nagyon sok régi város van, mely valószínűleg hosszabb múltra tekinthet vissza, de az nincs megfelelően dokumentálva. Damaszkusz, melyet sokáig a világ legrégebbi településének tartottak, mindössze négyezer éves múltat tud felmutatni. Szíriában még Aleppo is megelőzi. Igaz, hogy annak óvárosát épp napjainkban lövik szét a polgárháborúban.
Ugyanez a helyzet az ősi iraki városokkal is: Kirkuk, vagy Erbil nagyon régi múltra tekinthet vissza, de a hitelt érdemlő dokumentumok elkallódtak valahol. Ugyanez a helyzet Susa-val, az ősi perzsa fővárossal. És mi van Indiában, hiszen Varanasit sokáig a világ legrégebbi városának tartották? Mark Twain például hosszan ecsetelte, hogy a Gangesz partján épült Benaresz a világ legősibb települése. Ám kiderült, hogy tévedett. A legenda szerint Shiva isten alapította a hinduk szent városát 5000 évvel ezelőtt. Kiderült: a várost “csak” valamikor 3000 évvel ezelőtt hozták létre a Gangesz mentén.
A tudomány persze halad tovább előre, és a múlt egyre pontosabban rajzolódik ki a kutatók előtt. Sajnos a rombolás is majdnem ilyen ütemben zajlik: Ninive, a bibliai város romjaival a Kalifátus szabályosan zsarolja a bagdadi kormányt. Az ősi településből már nem sok maradt, de híres falai még állnak. Ki tudja meddig? Az önjelölt kalifa ugyanis megfenyegette az iraki kormányt: felrobbantják a híres falakat Ninive körül.