Az elefántcsonttal való kereskedelem elvben már 1989 óta be van tiltva. Ekkor született meg a „The Convention on International Trade in Endangered Species” nemzetközi egyezmény. Persze kiskapuk maradtak nyitva. A konvenció nem tiltja az évtizedek óta forgalomban lévő, elefántcsontból készült műtárgyak adás-vételét. Erre egész iparág alakult ki a dokumentumok hamisítására. A papír szerint a frissen elpusztított elefánt agyarából faragott műtárgy negyven éve készült. Kínában 150 kereskedő cégnek van engedélye elefántcsont tárgyakkal üzletelni. Más kérdés, hogy a valóságban az illegális üzletek száma ennek a sokszorosa. Hat éve Kína engedélyt adott több, mint hatvan tonnányi elefántagyar behozatalára, mondván, vannak olyan afrikai országok, ahol időnként és bizonyos körzetekben legális a vadászat. A környezetvédők szerint e döntés hatására nem csak a kereskedelem, hanem az illegális csempészet is megugrott.
Kína a világ első számú elefántcsont vásárlója, a gazdagodó felső középosztály egyre nagyobb keresletet jelent. Nemzetközi bűnszervezetek szakosodtak az orvvadászatra és a csempészetre, az agyarkereskedelem jövedelmezőbb, mint kábítószer üzletág. Az afrikai országok képtelenek megvédeni az elefántpopulációt, amely rohamos mértékben csökken. A szakértők szerint semmilyen rendőri intézkedés nem lehet elég hatékony, amíg fennáll a hatalmas és fizetőképes kínai kereslet. Nemrég híres természetvédők, köztük David Attenborough, a BBC legendás szerkesztő-riportere levelet intéztek Hszi Csin-ping kínai elnökhöz, és az elefántcsont-kereskedelem teljes betiltását kérték. Valószínű, hogy sok egyéb nemzetközi akció mellett e levél hatására döntött most a kínai kormány az elefántcsont-kereskedelem teljes tilalmáról. Hogy ennek lesz-e érdemi hatása a tényleges és nagyrészt illegális forgalomra, csak később derül ki. (Fotó: AFP)