Gyertyákat gyűjtenek a télre az ukrán öregek – szakértői interjú

„Hamarosan nem fogja tudni eltartani családját az ukrán középosztály” – vázolta fel a drámai képet Jarábik Balázs csütörtökön a Közép-európai Egyetem Oroszország és az Európai Unió kapcsolatát vizsgáló konferenciáján. Az amerikai Carnegie Endowment for International Peace intézet ösztöndíjas szakértője nemcsak Budapesten beszélt már Ukrajna nehéz gazdasági helyzetéről. Legutóbb szeptember 23-án publikálta cikkét a vezető amerikai külpolitikai folyóirat, a Foreign Affairs. Hogy alakul Ukrajna további sorsa? – e-mail interjúban kérdeztük Jarábik Balázst.

Az IMF előrejelzése szerint 15-20 százalékkal csökken idén Ukrajna GDP-je és Kijevnek további 19 milliárd dollár segélyre lehet szüksége az alaptól csak a kormányzat szinten tartására. Miközben a hrivnya szabadesésben van, a 180 ukrán bankból 17 mondott csődöt az utóbbi időben és további 15 vészesen közelít a véghez.

Várhatóan az ukrán lakosság jövőre az áramért 10-40 százalékkal, a gázért pedig 50 százalékkal fizethet többet. A tél közeledtével Kijev óvintézkedésekre készül a folyamatban levő orosz gáz embargó miatt. Már meg is kezdték a szénimportot Dél-Afrikából és naponta kétszer elzárják az áramot takarékosságból.

Eközben az idősek gyertyákat, elemeket és zseblámpákat gyűjtenek. Kereslet híján a helyi üzletek már régen nem árulnak drága hús-, és haltermékeket. A lakosság kezd visszatérni a háztájihoz, két hete pedig egy főző-műsor kevés pénzből készít ételeket.

- Többek között ezekről írtál a Hot Water in Ukraine című cikkedben. Szerinted ez a lesújtó helyzet hogyan befolyásolja az októberi választások eredményét? Mennyire biztos Porosenko győzelme és mennyire erősödhet meg Timosenko, illetve a radikálisok?

- Eléggé biztosnak látszik Porosenko győzelme. Október végéig már nincs sok idő hátra és a legfrisebb közvélemény-kutatások mind az ő, nagymértékű, győzelmét jósolják. Oleh Ljasko Radikális Pártja továbbra is második, bár szerintem az oligarchák által favorizált média lassan, de biztosan ellene fordul. Nagy kérdés még persze Julia Timosenko. Az ő Batkivscsina pártja ott van a parlamentbejutás küszöbe felett (5-6 partnak van erre reális esélye a 29-ből) és egy Ljasko-Julia páros meglehetősen radikális ellenzék képét vetíti előre.

- Szerinted a jelenlegi helyzetet erősen unó és elszenvedő lakosság meddig tűr még? Lehet-e még idén egy újabb majdan?

- Az ukránok alapvetően túlélésre vannak berendezkedve. A probléma valójában nem annyira vidéken, sokkal inkább a nyugtalan Kijevben, illetve más varosokban érdekes. A mostani tél valószínűleg mértékadó lesz Ukrajna jövőjére nézve és a nagy kérdés, hogy a választások után mennyire gyorsan alakulhat meg egy utó-, és akcióképes kormány.

- Sokat írnak arról, hogy neonáci katonák harcolnak az ukrán erők soraiban (egyesek szerint gyakorlatilag ők aratják a szakadárokkal szembeni sikereket). Szerinted mi lesz velük a béke után? Nem nőnek-e a jelenlegi vezetés fejére?

- Nyíltan csupán az egyik önkéntes alakulatban, a médiasztárrá avanzsált Azov-ban harcolnak neonácik. Ami viszont az összesen tízezerre tehető önkéntes alakulatok – amelyek hivatalosan a belügy, vagyis nem a hadügy alá tartoznak – “tengerében” is egy csepp. A neonácizás azért jött divatba, mert a fekete-vörös UPA zászló (Ukrajinszka Povsztanszka Armija=Ukrán felkelő Hadsereg eredetileg a II. világháborúban küzdött az ország függetlenségéért), amely Nyugat-Ukrajnában egy erős szubkultúra volt, a Majdanon (Kijevben) mainstream-mé lett. Ez egyrészt hozzájárul az ukrán nemzeti identitás erősítéséhez országszerte, másrészt viszont az orosz érzelműek szemében (akik rendkívül fogékonyak az orosz propagandára) erős ellenérzést váltott ki. Ők nemigen tudják elképzelni az életüket e zászló alatt.
Amit én sokkal problémásabbnak látok a jövőre nézve azok a következő tényezők: 1) a rengeteg fegyver a polgárok kezében – már a Majdan kitörése előtt is félmillió regisztrált fegyverről beszéltek csak a fővárosi régióban. Sok személyes ismerősöm (egyik sem katona) vásárolt lőfegyvert a Majdan óta. Továbbá nagyon keveset hallani a hatalmas fegyverraktárak integritásáról például. 2) A gazdasági válság mélyülésével egyre inkább olcsóbb lesz a zsoldos-élet. 3) Amennyiben komoly méreteket öltene az oligarchák egymás közti vetélkedése, akkor akár innen is indulhat egy újabb, illetve harmadik majdan, most már az oligarchák ellen. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, ezek a radikális lehetőségek, nem szükségszerűen kell bekövetkezniük. 4) Végül az orosz faktort továbbra sem lehet lebecsülni. Ott ugyanis hasonló gazdasági válság bontakozott ki és hasonló motivációk (gazdasági és politikai) vannak érvényben.

- Jelen helyzetben szerinted mit várhatunk az Európai Uniótól? Fogja-e, és ha igen, hogyan támogatni Ukrajnát?

- AZ EU egyre nagyobb erőket mozgósít Ukrajnával kapcsolatban, gőzerővel működik az ún. Támogató csoport, illetve a biztonsági szektor reformja. A cél, egyébként rendkívül rendhagyó módon, az állam felépítése, ami az EU hivatalos dokumentumaiban nyomon követhető. Kérdés, hogy az EU-nak pontos képe van-e a belső helyzetről, illetve az általuk elképzelt lépések mennyire lesznek a helyi helyzetre alkalmazhatóak. Ez egyelőre a jövő zenéje.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez