Visszahívott katari nagykövetek: Vége a jószomszédságnak?

Tegnap Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is visszahívta a katari nagykövetét. Ennek oka, hogy Doha nem írta alá azt a szerződést, amelyben az Öböl-menti államok elkötelezték volna magukat a be nem avatkozás politikája mellett. Ez a lépés súlyos következményekkel járhat Katarra nézve, nem is beszélve arról, hogy könnyen megakaszthatja a közel-keleti integrációs szervezet (GCC) fejlődését is. 

A GCC tagállamok (Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács) külügyminiszterei tegnap egy találkozót tartottak Rijádban, ahol a fő téma Katar volt. Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek (UAE) és Szaúd-Arábia végül úgy döntött, hogy megbüntetik Katart: visszahívták a nagykövetüket és további szankciókat helyeztek kilátásba. 

Még 2013. november 23-án Szaúd-Arábia, az UAE és Bahrein egy olyan szerződést írt alá, amely szerint nem avatkoztak volna bele egymás belpolitikájába, nem támogatták volna a különböző ellenzéki csoportokat és médiát. A cél a régió “biztonságának és stabilitásának fenntartása volt”, egy új be nem avatkozási politika kezdete a térségben, valamint a GCC biztonságpolitikai együttműködésének a megerősítése. 

Tavaly november óta az Öböl-menti országok állandóan próbáltak nyomást gyakorolni Dohára, hogy ő is írja alá az egyezményt. “Szinte mindent megtettünk, s az összes létező politikai-diplomáciai szintet megjártuk, hogy meggyőzzük a katari vezetést a saját álláspontunkról. Sajnos  nem sikerült semmiféle eredményt elérnünk, Katar nem csatlakozott ehhez a szerződéshez, ezért a saját biztonságunk és stabilitásunk érdekében visszahívtuk a nagyköveteinket.” – állt a március 5-én kiadott közös külügyminiszteri nyilatkozatban.

Ezenfelül felszólították Dohát, hogy ettől kezdve ne támogasson olyan szervezetet, ami veszélyt jelenthet a régió és a szomszédos tagállamokra nézve. Katar az egyik legnagyobb támogatója a Muszlim Testvériségnek az arab világban: egyiptomi Muszlim Testvériséget, a különböző jemeni csoportokat vagy a szíriai iszlamista ellenzéket szintén támogatta. 

Doha a szomszédos országok szervezeteit is támogatta, nem kis feszültséget okozva a régióban. 2013-ban az emírségi hatóságok letartóztattak egy titkos csoportot, amelynek célja volt, hogy zavargásokat idézzen elő a kormány ellen. Mindannyian Juszuf Karadavi hívei és emberei voltak, akiket a Katarban élő, de Egyiptomból elüldözött, vallási vezető bízott meg az iszlám terjesztésével. A szélsőséges prédikátor beszédeiben nem egyszer kritizálta és támadta meg az emírségi vezetést, mert az kiállt Fattah el-Sziszi mellett, sőt jelentős pénzösszeggel is támogatta őt. 

Bár Katar kijelentette, hogy ő nem hívja vissza a nagyköveteit, de a döntés jelentősen befolyásolhatja nemcsak az Öböl-menti monarchiák egymáshoz fűzött viszonyát, hanem a GCC fejlődését is. “A GCC jelenti a biztonság zálogát az arab világban, ha valamely csoport vagy állam a szervezetet fenyegeti, akkor az valójában az egész arab világot fenyegeti. Katar döntése ezért könnyen veszélyt jelenthet az arab ügyre.” – nyilatkozta ki Anvar Ashkvi, a Közel-Keleti Tanulmányok vezetője. Hozzátette azt is, hogy a döntés akár elszigetelheti Katart a régióban.  

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez