Tegnap újra beszállt az internet-cenzúráról és a nemek elkülönítéséről folyó lázas vitába az iráni államfő. Szerinte egyik sem szolgálja az ország érdekeit. A tavaly nyáron megválasztott elnök kampányában és hivatalba lépésekor egyaránt több rugalmasságot ígért szociális kérdésekben elődje, Mahmud Ahmadinezsád szigorú 8 éve után. De nagy ellenállásba ütközött, mindenekelőtt a keményvonalas vallási vezetők ellenzik a tervezett változtatásokat.
Irán régóta megszűri az online tartalmakat, így az olyan oldalak, mint a Facebook, a Twitter vagy a YouTube csak illegális szoftverekkel érhetők el. A hatóságokat azzal is gyakran vádolják, hogy szándékosan lassítják az internetet, a nehezebb hozzáférés érdekében.
A Rohani-kormány a múlt hónapban két mobilszolgáltatónak is engedélyt adott 3. generációs mobil internet-szolgáltatásra. Ezt sokan az első lépésnek tekintik az internet tényleges felszabadításáért indított csatában – írja az AFP.
De tegnap még ennél is tovább ment az elnök. Azt mondta: a világhálós tartalmak megszűrése kontraproduktív. “Néhányan azt hiszik, hogy falak emelésével meg tudjuk oldani ezeket a problémákat. De ha filtereket vetünk be, akkor ők proxikat”. Az irániak jó része külföldön működtetett szerverekről jut hozzá az áhított netes tartalmakhoz. “Ez nem működik. Erővel nem lehet eredményeket elérni” – mondta Rohani élő televíziós beszédében.
A 3G-s engedélyek kiadását élénken támadták a konzervatív egyházi méltóságok és hivatalnokok. Azzal érveltek, hogy az okostelefonok videóhívó funkciója “erkölcstelen tartalmaknak” teszi ki a fiatalokat. Az illetékes minisztérium aztán be is jelentette, hogy ez az alkalmazás nem lesz elérhető. Ami annál különösebb, mert ez a normál internetes hálózaton viszont működik.
A beszédben az államfő kitért a teheráni városháza napokban hozott döntésére, a nemek szerint elkülönítés bevezetéséről. Ez a polgármester ötlete volt, és a konzervatívok megéljenezték. Az elnök azt mondta: sokan folyamatosan arról beszélnek, hogy el kell választanunk egymástól a lányokat és a fiúkat. De ez szerinte éppen ellentétes azzal, amit az iszlám állam alapítója, Khomeini ajatollah vallott. Ő ugyanis erősen ellenezte, hogy az egyetemek ezt bevezessék az 1979-es forradalom után.
Ami viszont a női viseletet illeti, Rohani azt mondta: a kendő és a hosszú, laza kabát a nők védelmét szolgálja. Mióta tavaly augusztusban hivatalba lépett, gyakran vádolták azzal, hogy túl elnéző ezen a téren. Októberben például azt kérte a rendőröktől, hogy legyenek mérsékeltek, amikor betartatják a hidzsab kötelező viselését. Évek óta sok nő csak vékony kendőt hord, amely alig takarja a haját, és az előírásos, földig érő, bő kabát helyett is combközépig takaró, szűk darabokat vesznek fel. Emiatt több parlamenti képviselő levelet írt az elnöknek, szigorúbb rendőri akciókat követelve.