A hadzs az iszlám öt alappilérének egyike. Annak kötelező legalább egyszer az életben, aki megengedheti magának nem csak fizikailag, de anyagilag is az utat. Amely korántsem olcsó. Ami pedig a fizikai képességet illeti: azt az idén nagyon komolyan veszik a vendéglátó Szaúd-Arábia hatóságai. Miután sok, nagyon sok ember zsúfolódik össze ilyenkor szűk helyeken, valós veszély a járványok kitörése. Az idén leginkább az ebolától tartanak, ezért meg is tiltották három afrikai ország polgárainak a részvételt. Sierra Leonéból, Guineából és Libériából nem mehetnek zarándokok most Mekkába. Azokat pedig, akik a menyország reményében utaznak a szent városba meghalni, nemrégiben próbálta lebeszélni erről az illetékes szaúdi miniszter.
A zarándoklat öt napig tart. A résztvevők különleges, csak erre az alkalomra készült ruhát viselnek: a férfiak két fehér, varrás nélküli textildarabot a csipőjük, illetve a válluk köré tekerve, a nők pedig hagyományos iszlám ruhát. A hadzs ideje alatt tartózkodnak olyan tevékenységektől, mint a házastársi kkötelezettségek teljesítése, vagyis a szex, és a házasságkötés. De nem ölhetnek állatot sem, és nem hordhatnak fegyvert. Ez utóbbi kettővel mi egész évben képesek lennénk kibékülni.
A hadzs idején a dzseddai, Abdulaziz királyról elnevezett nemzetközi reptér Hadzs terminálja fogadja és indítja útnak a Mekkába tartó zarándokok milliót. Akiknek száma évről évre nőne, ahogy egyre többeknek válik elérhetővé a repülés. De bizonyos korlátozások miatt az idén kevesebben mehetnek, mint mondjuk két éve, erről később majd lesz szó. Az építészeti gyöngyszemként számon tartott terminál már 30 éve tölti be a feladatát.
Ahogy a hadzs közelít, a sofőrök úgy kérnek egyre többet: tízszer, húszor többet egy fuvarért az illegális bevándorlóktól és az engedély nélküli zarándokoktól annak fejében, hogy kikerüljék az ellenőrző pontokat, ahol a vízumokra kiváncsiak az ott szolgáló rendőrök. A taxisok személyre szabott árakat alkalmaznak. A szaúdiaktól kevesebbet kérnek, mint a külföldiektől, és a flancos poggyásszal ötcsillagos szállodákba érkezőktől többet, mint a szerényebbektől.
Szaúd-Arábia az idén ötödével keveseb külföldi zarándoknak adott engedélyt, mint egy évvel korábban, a hazai résztvevők számát pedig a felére csökkentette. Mindezt arra hivatkozva, hogy átépítik a Nagymecsetet és környékét. A MERS és az ebola miatt bevezetett vízumkorlátozások tovább szűkítették a zarándokok körét, összességében 37 százalékkal a két évvel ezelőttihez képest. A Hadzs Minisztériuma elmarasztalt 53 utazási irodát a 203-ból azért, mert megsértették a zarándokokra érvényes árpolitikát. A büntetések változatosak voltak, pénzbírságtól a működési engedély egy éves felfüggesztéséig. A miniszérium eltökélte, hogy nem hagyja az egekbe szökni a szolgáltatások árait. A legtöbb zarándok ugyanis képtelen lenne megfizetni őket.
2006 után rendkívüli módon szigorítotak a biztonsági intézkedéseken. Akkor történt, hogy a kődobálási rituálén feltorlódott és 363 embert agyontaposott a tömeg. Ezt tartják számon a legnagyobb emberi veszteségként, jóllehet az 1987-es hadzs idején több mint 400 ember, többségében síita iráni zarándok vesztette életét, amikor Mekkában nyugat-ellenes tüntetők összecsaptak a szaúdi biztonsági erőkkel.
A hadzs gyökerei az iszlám előtti időkre nyúlnak vissza: Ábrahám idejébe, 4 ezer évvel ezelőttre. Akkor Ábrahám ott hagyta a feleségét, Hágárt és a fiát a sivatagban, ahogy Isten parancsolta neki. Vízet keresve Hágár hétszer tette meg futva az utat a Szafa és a Marwa hegy között, karján a csecsemő Izmaillal. Erre a futásra emlékeznek a zarándokok azzal, hogy hétszer megkerülik a Kába kövét. A zarándoklat magába foglalja az Eid al-Adhát, az iszlám egyik legnagyobb ünnepét, a szintén több napos áldozati ünnepet. Aminek kezdete az idén október 4-re, vagyis szombatra esik, és amelyen azt idézik fel, a hagyományos birkavágással is, hogy Ábrahám kész volt feláldozni a fiát Istennek. Hágár futásának története egyébként azzal végződött, hogy Isten megkönyörült: forrásvíz bukkant fel az asszony lábainál. A csodás víz, a zamzam nem csak a szomjat, az éhséget is oltotta, megmentve az asszonyt és a kisfiút. Hálából emelte a Kába kövét Ábrahám és Iszmail.
A hadzsnak megvan a maga menetrendje. A zarándokok először a Mikátot keresik fel, a kezdőpontot, ahol megfürödnek, felveszik a zarándokruhát és formálisan kinyilatkoztatják a szándékukat a részvételre. Aztán belépnek a Maszdzsid al Haram épületegyüttesbe, hogy imádkozva végrehajtsák a tawafot, amely magába foglalja a Kába hétszeri megkerülését. Ez után isznak a Zamzam kút vízéből, és hétszer megteszik Hágár útját a a Szafa és a Marwa hegy között. Ezt újabb “szándéknyilatkozat” követi, majd a zarándokok Minába mennek, és ott is maradnak a másnap reggeli imáig. Amely után Arafat völgyébe folytatják az utat, és ott is töltik a napot imával. Az út Muzdalifában folytatódik, ahol kavicsokat gyűjtenek ahhoz, hogy a következő napon Minában jelképesen megkövezzék a sátánt, és állatáldozatot mutassanak be az Eid al-Adha részeként. A férfiak leborotválják a fejüket, aztán mindannyian visszatérnek Mekkába, újra elvégzik a tawafot, és újra hétszer megteszik az utat a két hegy között. Ez után megint Minába mennek, még egyszer elvégzik a kődobálás szertartását, és visszatérnek Mekkába az utolsó, búcsúzó tawafra.
A zarándokok nagyon sokat költenek Mekkában. A külföldiek átlagban fejenként több mint 4 és fél ezer dollárt, a szaúdiak 1300 körül. A férfiak pedig mélyebben nyúlnak a zsebükbe, mint a nők. Vélhetően azért, mert ők fizetik a női családtagok számláit is.
Évente körülbelül 5 ezer arab zarándok érkezik Izraelből. De miután Szaúd-Arábia nem ismeri el a zsidó államot, nekik Jordánia ad ideiglenes útlevelet, ezzel kérvényezhetik a szaúdi nagykövetségen a vízumot. Az idén először az izraeli muszlimok Ammanon keresztül repülővel juthatnak el Dzseddába, nem kell már buszon zötykölődniük.
Mekka és az Arafat hegy között áll a Mena Sürgősségi Kórház, amely tavaly 11 ezer beteget látott el a hadzs alatt. Direkt erre a célra építették, az év nagy részében zárva is van. Emellett 25 környékbeli kórház és 141 rendelő 22 és fél ezer egészségügyi dolgozója gondoskodik a tömegről.
Szaúd-Arábia 15,300 ideiglenes munkavállalói vízumot adott ki az idén egyiptomiaknak a hadzs idejére: öt évvel ezelőtt ez a szám még 70 ezer volt. Összesen 20 ezer egyiptomi sofőr, hentes, állatorvos és más foglalkozású egyiptomi kérvényezte az idén, hogy Mekkában és környékén dolgozhasson a zarándoklat alatt.
Taifban az ellenőrző pontoknál több mint 24 ezer illegális zarándokot kaptak el az idén. Ők mind engedély nélkül akartak eljutni Mekkába. Az engedély pénzbe kerül, akik ezt meg akarják kerülni, gyakran boltolnak le embercsempészekkel, akik a hegyi utakon viszik őket Taifból a szent városba, hogy kikerüljék a biztonságiakat.
A mekkai Kereskedelmi és Iparkamara előrejelzése szerint az idén 600 ezer 700 hazai és 1.4 millió külföldi vesz részt a hadzson. A bevételeket 8 és fél milliárd dollárra becsülik, ez 3 százalékkal nagyobb volna a tavalyinál. Az utazáson, a szálláson, a túravezetésen, a vízumon túl élelemre és ajándékokra költenek sokat a zarándokok. Minden kiadott dollárból 90 cent a külföldiek tárcájából származik.