Kapafogú és sánta volt a daliának hitt Tutanhamon

Kiálló fogai voltak, széles csipője, és erősen sántított. Ezt állapították meg egyiptomi tudósok, amikor számítógéppel rekonstruálták a talán leghíresebb fáraó képét. A BBC hét végén tűzi műsorára a dokumentumfilmet, amelyből megtudhatjuk, hogy a fenséges arany temetési maszk nem egészen pontosan tükrözte a valóságot.

Az ifjú fáraó élete nem egészen olyan volt, mint amilyennek eddig tudtuk. Valószínűleg az a legenda sem állja meg a helyét, hogy szenvedélyesen versenyzett harci szekérrel: a kutatók szerint ugyanis dongalába volt, ami önmagában lehetetlenné tette a részvételt a futamokon.

“A virtuális boncolás azt mutatja, hogy szétálltak a lábujjai – minden jel szerint erősen sántított” – mondja Asraf Szelim egyiptomi röntgenológus. Ezt erősíti meg az is, hogy a sírjában 130, használt sétapálcát találtak – emlékeztet a brit Daily Mail. Ráadásul kövérkés is volt, de ez viszonylag sok ókori egyiptomi uralkodóról elmondható.

A “virtuális boncolás” során 2 ezer felvételt készítettek arról, amit Tutanhamon múmiája takar. Ezt összevetették a fáraó családjáról készült genetikai elemzésekkel is. Amelyek egyébként az sugallják, hogy az ifjú király szülei testvérek voltak. Erről egyébként csaknem egy éve már az egyiptomi Indiana Jones, Zawi Hawas professzor is beszámolt.

Jóllehet a mítosz szerint Tutanhamont meggyilkolták, vagy baleset áldozata lett, a vérfertőző kapcsolatnak, illetve az ebből fakadó örökletes betegségnek is köze lehetett idő előtti halálához. A lábán talált törések közül csak az egyik keletkezett életében, mégpedig a térdtörése – írja a BBC dokumentumfilmjére hivatkozva a londoni lap.

Tutanhamon családjának több tagjai is olyan betegségekben szenvedett, amelyek hormonális eredetűek – állítja a londoni Imperial College sebészprofesszora, Hutan Asrafian. Ugyanakkor jópár olyan őse van, akiknek hosszú élet jutott. Csak az a közvetlen vonal volt rövid életű, mégpedig minden generációval rövidebb, amelyhez ő tartozott – mondja.

Tutenhamon Ehnaton fáraó gyermeke volt, akinek a saját nővérével volt viszonya – mondja Albert Zink olasz kutató. Szerinte a vérfertőzés nem volt tilos és még csak nem is ítélték el az ókori Egyiptomban, és a társadalom nem is volt tisztában azzal, hogy annak milyen egészségügyi hátrányai lehetnek az utódokra nézve.

Tutanhamonról sok felfedezés lát rendre napvilágot: nemrégiben derítették például ki, hogy miért merev pénisszel temették el az ifjú fáraót.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez