“Áldás Afrikában az AHU segítsége”

A Vas megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (TIT) központjában Afrikáról, azon belül főként Ugandáról esett szó Kiss Róbert Richard előadásában. A szombathelyi TIT-ben tartott találkozón különös izgalommal várták a világutazót, akiért a szombathelyi nőklub tagjai különösen rajonganak.

„Azt vesszük észre, hogy Szombathelyen még fontosak a személyes kapcsolatok, ezért lehetséges, hogy tudományos előadásainkra, melyek egyébként nagyon változatosak, elég nagy az érdeklődés. A nézők különféle emberekkel találkozhatnak, és bár inkább az idősek érdeklődnek, gyakran látjuk, hogy fiatalok -középiskolások, egyetemisták- is nagy számmal jönnek el az előadásokra”- mondta Simon Zoltán a TIT igazgatója. „Számunkra a legfontosabb a hitelesség, vendégeink szakmailag és emberileg is kiemelkedőek, így minden esetben hiteles előadásokat biztosítunk”- tette hozzá.

Az Afrikáról szóló előadás egyik fő témája a Magyar Afrika Társaság (AHU) munkája, valamint a magyar kórház, a magyar orvosok szerepe volt. Jelenleg Magyarország számára nagyon fontosak az afrikai kapcsolatok, mind gazdasági, mint külpolitikai szempontból. A Magyar Afrika Társaság az egyik olyan szervezet, ami szervesen szerepet vállal az afrikai országok, többek között Uganda humanitárius megsegítésében és a gazdasági kapcsolatok elmélyítésében.

„Ugandában például az egészségügy és az oktatás sajnos gyerekcipőben jár. Az AHU abban tud segíteni, hogy orvosai ellátják azokat az embereket, akiknek vajmi kevés lehetőségük van fejlett orvosi ellátáshoz jutni. Ugandában például magyar kórház is épült. Azt lehet mondani, hogy ebben az országban az emberek számára a magyar orvosok áldást jelentenek az ott élő egyszerű embereknek. Nagy tisztelet övezi a magyar orvosokat. Vannak, akik napokig várnak, hogy egy orvos megvizsgálja őket”- mondta előadásában Kiss Róbert Richard.

Az előadásnak persze több olyan témája is volt, mely Afrika szépségeit mutatta be, illetve annak érdekesebbnél érdekesebb árnyoldalait, például azt, hogy Afrikában folyamatos a veszély. Míg nálunk külön felhívják a figyelmet a különböző veszélyekre, addig Afrikában minden pillanatban résen kell lennünk, nehogy megcsípjen egy szúnyog, ami betegséget terjeszt, vagy megegyen a krokodil egy óvatlan pillanatban.

Ugandában, ahol bal oldali a közlekedés, ahol a Nílus egyik forrása található, ahol a kafferbivalyok az ember egyik legnagyobb ellenségei, ahol nagy a szegénység, ahol egyes falvakban pénz helyett cserekereskedelem folyik, és ahol az emberek imádják, ha fényképezik őket, leginkább törzsi nyelveket beszélnek, illetve a törzsi angolt, avagy az angol egy lebutított, egyszerű változatát.

Ugandában egyébként a szegénység miatt elhagyott gyermekek számára árvaház is épült, melyet szintén a Magyar Afrika Társaság támogat, sőt a Magyar Kulturális és Kereskedelmi Központ (HTCC) kampalai üzemeltetője és az AHU támogató közösen egy kutat is fúrtak egy helyi közösségnek, akik számára a ivóvíz az életet jelenti. Sok helyen vagy nincs víz, vagy fertőző. A HTCC magyar vállalatok ottani szerepvállalását segíti főleg, hisz a felszínen szegénység van, miközben iszonyúan gazdagok, tele természeti kincsekkel, ásványkincsekkel.

Az ugandai HTCC vezetője Lukács Balázs és Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke, a magyar kő letételekor.

Az ugandai agrár telepen jelenleg amellett, hogy magyarok dolgoznak, kiváló pálinkafőző ipar is működik. Bár az afrikaiak nem nagyon bírják az alkoholt, a különböző gyümölcsökből készült magyar pálinka Afrikában is megvette lábát.

Az érdeklődő közönség nem csak azt tudta meg, hogy miért a szúnyog a legveszélyesebb állat Afrikában, vagy hogy a mobiltelefon státusszimbólum, de a számos érdekes dolog mellett megismerték Afrika egyik gyönyörű országának legrejtelmesebb oldalait.

„Fantasztikus volt az előadás. Kiss Róbert Richard tavasszal már járt nálunk, ezért tudtuk, hogy nem fogunk csalódni. Ami a legjobban megragadott minket az az, hogy olyan érdekes támák kerültek elő, olyan közvetlen és szórakoztató formában, ami nekünk mind új információ volt. Gazdagította a tudásunkat, felkeltette az érdeklődésünket. Mondhatjuk, hogy egy afrikai utazás volt az előadás” -mondta Tátrainé Kulcsár Irén, a TIT nőklub egyik vezetője. „El sem tudjuk képzelni, hogy hogyan élnek az emberek Afrikában, ebbe nyertünk betekintést.”