Mexikó és Kuba kapcsolatai még kilencvenes években hűltek ki, amikor az azték ország aláírta az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményt, és élesen kritizálta Kubát a személyi szabadságjogok megsértése miatt.
A kisebb-nagyobb diplomáciai súrlódások ellenére Mexikó alapvetően a kezdetektől fogva elítélte a Kubát sújtó észak-amerikai embargót és fenntartotta kereskedelmi kapcsolatait Havannával.
A PRI visszatérésével a hatalomba, úgy tűnik, hogy Mexikó és Havanna kapcsolatai új szakaszukba léphetnek. Enrique Peña Nieto és Raúl Castro először 2013 januárjában találkoztak Chilében, szeptemberben pedig José Antonio Meade, mexikói külügyminiszter utazott Havannába. Tavaly novemberben további diplomáciai gesztusként Bruno Rodríguez, a kubai külügyi tárca vezetője látogatott Mexikóvárosba, illetve egy konferenciám megköszönte az országnak, hogy az nem támogatta a Kuba ellen bevezetett embargót.
Peña Nieto pénzügyi államtitkára, Luis Videgaray, Rogdríguez látogatásakor bejelentette, hogy Mexikó elengedi Kuba adósságának 70%-át, mintegy 340 millió dollárt.
Az elemzők szerint Mexikó és Kuba kapcsoltaiban „lassú és óvatos” közeledés várható. A születő “új latin-amerikanizmus” égisze alatt tartott CELAC-csúcs minden szempontból megfelelő alkalom a párbeszéd folytatására a két ország között. Peña Nietónak óvatosan kell lavíroznia, ha úgy szeretné megnyerni Kubát, hogy közben nem haragítja magára fontos stratégiai partnerét, Washingtont.
Ezt bizonyítja, hogy a két államfő kubai találkozójának bejelentésekor, Ildefonso Guajardo gazdasági államtitkár kifejtette Mexikó szilárd elkötelezettségét az USA és Mexikó gazdasági kapcsolatainak elmélyítése mellett a NAFTA keretein belül, még akkor is ha ez Raúl Castrónak nem tetszik.