Ugyanis eközben Nicaragua is csatorna-építésen gondolkodik, Kuba pedig akkora kikötőt épített, hogy a bővítés nélküli csatornán kivülrekedt hajók már rakodni képesek Marielnél. A világ tengeri áruszállításának mintegy öt százalékában érintett Panama-csatorna bővítési munkálatai két hete álltak le.
A spanyol Sacyr, az olasz Salini Impregilo, a belga Jan De Nul és egy helyi panamai cégből összeáll konzorcium ugyanis december 30- án ultimátummal állt elő a megrendelő Panama-csatorna Hatóságnak (ACP): eszerint tévesek voltak azok a talaj-és tektonikai vizsgálatok, amelyeket kaptak, illetve a csatorna-hatóság ellenőrei kifogásolták az első hónapokban a cement minőségét, ami miatt eleve néhány hónapos csúszás történt az építkezésben.
Éppen ezért a szerződésben rögzített 3,1 milliárd dollár költségen túl még 1,6 milliárdot követelnek, különben leállítják a munkálatokat. S mivel nem jött létre egyezség, ez meg is történt: két hete gyakorlatilag nem folynak munkálatok és egyre járnak le a megegyezésre kitűzött határidők – megegyezés nélkül. A Panama-csatorna Hatóság (ACP) és a nemzetközi konsorzium egyaránt a magáét állítja – az építés pedig áll, s a költségek még ezzel is nőnek.
Legutóbb kedden járt le egy határidő, de az álláspontok nem mozdultak: az építkezés leállása mintegy tízezer ember munkahelyét veszélyezteti, nem beszélve egy bővítés nélkül maradt Panama-csatorna esetében fellépő gazdasági hátrányokról. Eközben persze az alvállalkozók százai várnak a pénzükre és ha nem sikerül most megegyezésre jutni a további finanszírozás kérdésében, akkor évekig tartó nemzetközi bíróságok előtti pereskedés várható. Ez pedig hosszú időre elnapolja a bővítés befejezését.