ELEFÁNTCSONTPART MA ÜNNEPLI FÜGGETLENSÉGÉNEK 66. ÉVFORDULÓJÁT

Augusztus 7. Elefántcsontpart nemzeti ünnepe: az ország ezen a napon emlékezik meg arról, hogy 1960-ban függetlenné vált a francia gyarmati uralom alól. A függetlenséget 1960. augusztus 7-én Félix Houphouët-Boigny, az ország első elnöke kiáltotta ki.A nyugat-afrikai ország történelmében fontos szerepet játszik a nevének használata is. A kormány 1985-ben úgy döntött, hogy a „Côte d’Ivoire” elnevezést földrajzi tulajdonnévként kell kezelni, és azt más nyelvekre nem szükséges lefordítani. Ennek megfelelően az ország hivatalos neve ma is Côte d’Ivoire, magyarul azonban továbbra is az Elefántcsontpart elnevezés használatos.
Az ország legnagyobb városa Abidjan, amely egyben Nyugat-Afrika egyik legfontosabb gazdasági és kulturális központja. A több millió lakosú metropolisz a világ egyik legnagyobb francia nyelvű városi térsége: a gyakran idézett nemzetközi rangsorok szerint Kinshasa és Párizs után Abidjan a harmadik helyen áll.Elefántcsontpart gazdaságában kiemelt jelentősége van a mezőgazdaságnak, ezen belül is a kakaótermesztésnek. Az ország hosszú ideje a világ legnagyobb kakaóbab-termelője, és a globális termelés jelentős részét adja. A Nemzetközi Kakaószervezet (ICCO) legfrissebb adatai is azt mutatják, hogy Elefántcsontpart meghatározó szereplője a világ kakaópiacának.
A kakaó nemcsak gazdasági szempontból fontos: az ágazat több millió ember megélhetéséhez kapcsolódik, miközben az ország a világ csokoládéiparának egyik legfontosabb alapanyag-beszállítója.Az ország zászlaja három függőleges sávból áll: narancssárga, fehér és zöld színekből. A nemzeti himnusz az L’Abidjanaise, amelyet a függetlenség napján, 1960. augusztus 7-én éjfélkor énekeltek el először.
Elefántcsontpart az elmúlt évtizedekben jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, Abidjan pedig ma már a térség egyik meghatározó üzleti központja. Az ország augusztus 7-én nemcsak a függetlenségét ünnepli, hanem történelmére, kulturális sokszínűségére és a jövőbe vetett reményeire is emlékezik.
Forrás

