Tunéziai sikerek az államkötvények piacán

Szinte pillanatok alatt elkapkodták a tunéziai állampapírokat. A remélt 750 millió helyett 1 milliárd dollár folyt be a tunéziai államkasszába. Két hete Chedly Ayari (képünkön), a tunéziai központi bank elnöke azt mondta: óriási teszt lesz a kötvénykibocsátás. Merthogy Tunézia az utóbbi években is jelentkezett a piacon állampapírokkal, de ezekre mindig egy nagy ország vagy pénzintézet vállalt garanciát. A Japánban piacra dobott un. „szamuráj kötvényekre” például a japán központi bank. Vagyis a korábbi papírok nem voltak igazán „szuverén” kötvények. A jelek szerint a kiadott papíroknál sokkal több is lekelt volna, akkora volt a piaci érdeklődés. A kamat egyébként 5,87 %. A vásárlási kedvet nem befolyásolta, hogy az új tunéziai miniszterelnök első kormánylistáját visszadobta a parlament. Tehát egyelőre még nem alakult meg a választások után első kormány. De ez nem csökkentette a Tunézia iránti bizalmat.

A 2011-es forradalmat mozgalmas és olykor válságos két év követte. De aztán a megbízott technokrata kormány stabilizálta belső helyzetet, sikerült visszaszorítani a szélsőségeseket, a terrorista mozgalmakat is. Közben valamelyest rendbe tették a deficites költségvetést. A tavalyi növekedés végül 2,4 százalékos volt, elmaradt a várakozásoktól, de a lényeg a belső nyugalom megteremtése és a választások lebonyolítása volt. A két nagy nemzetközi pénzintézet, az IMF és a Világbank is elismerte Tunézia teljesítményét és ezt hitelnyújtással is honorálta. A január 27-én kibocsátott államkötvények elkapkodása pedig azt jelzi, hogy a piac is bízik Tunézia stabilitásában. Egyébként Tunézia sukuk kötvényeket is kibocsát, vagyis olyan értékpapírokat, amelyek megfelelnek az iszlám bankolás szabályainak. Ezzel azt érzékelteti a vezetés, hogy bár Tunézia, alkotmánya szerint szigorúan világi állam, szoros szálak fűzik a muzulmán világhoz és azon belül is az Öböl menti tréséghez, ahol a leginkább jelen vannak az iszlámkompatibilis pénzintézetek. (Fotó:AFP)