Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete szerda esti New York-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a felekre befolyással bíró nagyhatalmak “szívós, gyakorlatias és célratörő munkájára van szükség” ahhoz, hogy megoldják a különböző jellegű emberiességi gondokat Szíriában, nem pedig egy BT-határozatra, amelyben “majdnem biztos, hogy politikai töltetet akarnak adni a problémának”. Csurkin nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogy Oroszország megvétózna-e egy ilyen tervezetet.
Több diplomata azt mondta korábban, hogy miután a damaszkuszi kormány és az ellenzék közötti tárgyalásokon nem született semmilyen konkrét eredmény, a héten körbejár majd a BT-tagok között egy határozattervezet, főleg arról, hogy a szembenálló felek engedjenek be segélyszállítmányokat Homsz város ostromlott részeibe.
Az ENSZ azzal a céllal hívta össze a Genf-2 konferenciát, hogy megvalósítsák az első, 2012-es genfi tárgyalássorozaton elfogadott megbékélési tervet, miszerint a felek felhagynak a harcokkal, és megalakítanak egy teljes jogkörrel bíró átmeneti kormányt. A damaszkuszi kormány azonban visszautasította ezt, és az országot fenyegető terrorista veszélyről akart tárgyalni.
A tárgyalási kudarc ellenére Csurkin úgy értékelte, hogy jól indult a mostani genfi tárgyalássorozat. A szíriai kormány álláspontját erősítendő kijelentette, hogy “nagymértékben a terroristák a felelősek a tragikus humanitárius helyzetért, ezért a terrorizmus elleni harcnak kellene az egyik fő témának lennie a genfi tárgyalásokon”. Noha elismerte a homszi helyzet szörnyűségét, kijelentette, hogy “voltak a történelemben rettenetesebb ostromok is”.
A szíriai polgárháborúban a kormányt támogató Oroszország és Kína már három olyan határozattervezetet is megvétózott a BT-ben, amely a harcok beszüntetésére szólította volna fel Bassár el-Aszad elnököt. A mélyen megosztott tanácsnak csak egyszer, októberben sikerült megállapodnia egy erélytelenebb nyilatkozat kiadásában, miszerint a harcolók azonnal tegyék lehetővé segély szállítását az ország minden részébe, több millió civil számára.
Azzal kapcsolatban, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerdai értékelése szerint Szíria nem tartotta tiszteletben a vegyifegyver-arzenálja megsemmisítésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és nem tartotta be az aznapi határidőt, ameddig el kellett volna távolítania területéről mintegy 1200 tonna mérgező anyagot, Csurkin azt mondta: “biztosak vagyunk abban, hogy a tervet végső soron időben teljesítik”. Megjegyezte, hogy az amerikai hadihajó, amely a terv szerint elvégzi fedélzetén a legveszélyesebb szíriai vegyi fegyverek megsemmisítését, még nem érkezett meg a Földközi-tengerre, így ha Szíria teljesítette volna a szerdai határidőt, akkor az anyagokat Latakia szíriai kikötőből az amerikai hajóra szállító norvég és dán hajóknak egy ideig vesztegelniük kellett volna a tengeren, és ez “nagy aggodalmat válthatott volna ki bizonyos földközi-tengeri országokból”.