Kedden azt jelentette a hadsereg szóvivője, hogy a négynapos összecsapások során 110 tálib harcost öltek meg és 23 pakisztáni katona is meghalt.
A pakisztáni hadsereg azután látott hozzá a nagy offenzívához az afgán határ közelében, hogy az amerikai vezérkar nyomatékosan sürgette ezt. Afganisztánt egyre másra hagyják el a NATO államok katonái – a magyarok és a franciák például már hazajöttek- és az Egyesült Államok is 2014-ig ki akarja vonni katonáinak zömét. Képes lesz-e az afgán kormány egyedül megvédeni magát a tálibok ellen, akik pakisztáni főhadiszállásukon készülődnek a visszatérésre? A kérdésre senki sem tudja a választ, annál is kevésbé, mert továbbra sem tisztázott teljes mértékben a tálibok és a pakisztáni titkosszolgálat viszonya. A kilencvenes években a hadsereg hírszerzése hozta létre a fanatikus tálib mozgalmat, hogy így szerezzen befolyást a szomszédos Afganisztánban. Pakisztánban hamarosan választásokat tartanak, és akkor kiderül, hogy az Amerika barát mérsékelt elnök folytathatja-e az államfői poszton vagy iszlamista elnök lesz. Ettől is függhet, hogy miképp alakul a pakisztáni hadsereg és a tálibok viszonya, mert a mostani harcok sokkal inkább Washington megnyugtatását, mint a tálibok szétverését célozzák Pakisztán Afganisztánnal határos törzsi területein.
Kiemelt