Bátor döntést hozott idén a norvég Nobel-bizottság, amikor az alig több, mint kilenc hónapja hivatalban lévő amerikai elnöknek ítélte a Nobel-békedíjat. Igaz, Barack Obama nevéhez egyelőre nem köthető nagy nemzetközi békemegállapodás, nem volt még ideje sem látványos közvetítő missziókra. A szigorú oslói ítészek meg is mondják, már az lenyűgözte őket, hogy az Egyesült Államok első afrikai-amerikai elnöke nem csupán a globális felmelegedés elleni küzdelem mellé állt oda, de összességében "klímaváltozást" hozott a nemzetközi kapcsolatokban. Obama berobbant az amerikai és a világpolitikába. Jött, látott és győzött, intelligens, karizmatikus személyiségével, azzal, hogy ő nem George W. Bush. Villámgyorsan cselekedni kezdett minden fronton. Ha valamiért bírálják, azért, hogy túl sok mindent vállal magára, ahelyett, hogy lépésről lépésre haladna. Íme egy amerikai elnök, aki nem erőből akar megoldani minden problémát, aki hisz a párbeszéd erejében, aki emberszámba veszi az ellenfeleit is. Obama elképesztően nehéz gondokat örökölt, két elhúzódó háborút, világgazdasági válságot. Azt ígéri, tárgyalások útján kísérli meg a rendezést, akkor is, ha partnerei nem mindig viszonozzák békülékeny gesztusait. Prágában nukleárisfegyver-mentes világ vízióját vázolta fel, Kairóban kinyújtotta kezét a muzulmán népek felé. Még nem tudjuk, sikeres elnök lesz-e. Nem tudjuk, összehozza-e a közel-keleti megbékélést, sikerül-e a gyors iraki kivonulás, az afganisztáni béketeremtés. Barack Obama személye egyelőre nagy lehetőség, optimista ígéret. A Nobel-békedíj mostantól kötelezi őt, hogy ezen az úton kell tovább mennie. Forrás: Népszava
(Visited 1 times, 1 visits today)